Borlovagok avatása az Érmelléki Legátusban

Rákosi Jenő esperes és a lovagrend vezetői a templomban
Rákosi Jenő esperes és a lovagrend vezetői a templomban
Bihar megye – Az Európai Borlovagrend tavaly Bihardiószegen megalapított Érmelléki Legátusa újabb 15 taggal gyarapodott szombaton Székelyhídon, ahol ugyanaznap tartották a XVIII. Borversenyt.

 

 

A Romániában ötödik éve jelenlévő, ezelőtt 26 évvel az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) alapított Európai Borlovagrendnek az Érmelléki Legátusát tavaly februárban alapították meg Bihardiószegen, 17 taggal. Az elmúlt szombaton további 15 taggal gyarapodott a tagság, ugyanakkor öt tavaly avatott borlovagot előléptettek a rend “ranglétráján”. A székelyhídi ünnepség a Múzeum épületénél kezdődött, ahol felvonulásra gyülekeztek a résztvevők, majd a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar zenéjére, a diószegi és a szentjobbi huszárok, illetve az érmihályfalvi Syluette menettánccsoport vezetésével átvonultak a város központján, a református templomig. A menetben ott voltak a borlovagrend vezetői, tagjai, a tagság várományosai és a hozzátartozók.

 

A lovagok feladata

 

A református templomban – az avatás helyszínén – Rákosi Jenő lelkész, érmelléki esperes köszöntötte a megjelenteket, majd rövid igehirdetéssel nyitotta meg az ünnepséget. Mózes első könyvéből vette az alapigét prédikációjához, melyben egyebek mellett arról szólt, hogy a Bibliában sok helyen megjelenik a bor, illetve a szőlőművelés, és az összefüggéseiben mindig kapcsolódik a békés életmódhoz, a béke iránti vágyhoz. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a lovagok – így a borlovagok – feladata az elesettek felkarolása, az igazság melletti kiállás, még akkor is, ha az gyakran veszéllyel, küzdelemmel jár. Ehhez a nemes “harchoz” kívánt erőt a már korábban, illetve a pár perccel később felavatottaknak a lelkész, majd miután a prédikációt megismételte románul is, megáldotta az avatás során átadott lovagi jelvényeket, illetve a ceremónia közben fogyasztott bort is.

 

Avatási ceremónia

 

Ezt követően elhangzott az Európai Borlovagrend imádsága, majd dr.Jenei József, a borlovagrend szenátora és magyarországi nagykövete köszöntötte a megjelenteket, közöttük a soproni és békéscsabai borlovagokat is. A továbbiakban szót ejtett a lovagrend történetéről, céljairól. Mint elhangzott, célkitűzésük az élet jobbítása és a szellem nemesítése, a hagyományok ápolása, a jóra és nem a haszonra törekvés. Ezek után az úrasztala elé szólították sorban a jelölteket, akik az avatási ceremónia keretében a lovagrend szablyájára tett kézzel mondták el a rövid esküt, nyakukba akasztották a lovagrend érmét, melyet piros-sárga-zöld színű szalag díszített. Következett a lovagi kupa körbehordozása, melyből az előzőleg megáldott borból minden jelölt kortyolt. Ezután átadták a lovagi címet igazoló oklevelet, illetve egy-egy lovagrendi címerrel díszített nyakkendőt. Az új lovagok figyelmébe ajánlották: a jelképeket csak ünnepekkor, vagy hasonló ceremóniákon ajánlott viselni.

 

Hospesek, bortanácsosok

 

A borlovagrendben négy rangfokozat van: hospes, bortanácsos, borbíró és borlovag (hölgyeknél bordáma). A fenti ceremónián hospes lett: Bereghi János, Béres Csaba, Bokor Apor, Duka István, Hegedüs Attila, Kajántó Pál, Kiss Zoltán, Kovács Zoltán, Oláh Zoltán, Pakó István, Pardek István, Rajna-Koppányi István, Sipos Sándor, Tóth Imre, Zatykó István. Az ünnepség folytatásaként a tavaly Diószegen avatott hospesek közül öten a ranglétra fölsőbb fokára léptek, és bortanácsosokká avatták Fábián Tibort, Kovács Lajost, Popa Dorint, Rittner Tibort és Várdai Józsefet, akik szintén megkapták az ezt tanúsító jelképeket. Az eskük alkalmával a lovagrend jelmondata hangzott el mindannyiszor: In Honorem Dei et In Honorem Vini (Isten és a bor tiszteletére). A templomi ceremónia után a résztvevők ismét menetoszlopba fejlődtek, és a Munkásklubba vonultak, ahol a XVIII. Érmelléki Borverseny zajlott. Utóbbi részleteire visszatérünk.

Rencz Csaba