Boráldás volt a Székesegyházban

Boráldás volt a Székesegyházban
Csütörtök este a Székesegyházban Mons. Fodor József általános helynök végezte el a december 27-i, éves, hagyományos János-napi boráldást azután, hogy bemutatta a legszentebb áldozatot.

Szokás szerint az Európai Borlovagrend Érmelléki Légátusa, a Vincellér Egyesület, a nagyváradi Zichy Ferenc Borklub és a bihardiószegi Zichy Gazdakör hívott mindenkit, hogy vegyen részt a december 27-i, éves, hagyományos János-napi boráldáson a Székesegyházban.

A szentmisét bemutató Mons. Fodor József általános helynök bevezetőjében hangsúlyozta: Szent János apostol és evangélista ünnepén a római katolikus egyházban ősidők óta megáldják a bort, melyet Isten ajándékozott az embernek, hogy felviduljon, illetve egészsége megóvása érdekében is, ha mértékkel fogyasztja.

Már Szent Pál arra figyelmeztette Timotheust, hogy az egészsége megőrzése érdekében igyon egy-egy pohár bort. Ügyelnünk kell viszont arra, hogy mennyit iszunk, nehogy úgy járjunk mint Noé, aki nem ismerte a szőlő levének erejét, ezért elbódultan ledőlt, és a fiai gúnyt űztek belőle. A bor ugyanakkor áldás is, hiszen a bortermelők fáradságos munkával állítják elő, és ezzel hozzájárulnak az Isten teremtette világ szépségéhez és gyönyörűségéhez. Amikor a kezünkbe veszünk tehát egy pohár bort, gondoljunk arra is, hogy a jóságos Isten testi eledelünkről is gondoskodik.

Isten ajándéka

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Elmélkedésében a vikárius az 5. században élt és működött Szent Jeromos bibliafordítót idézte, aki magas tisztséget töltött be Rómában, a pápa mellett, mégse találta ott a helyét, ezért inkább a remeteséget választotta Betlehemben, egy ma is létező barlangban. Azt írta Szent Jánosról: több mint 100 évet élt, nagy tekintélynek örvendett. Az utolsó vacsorán Jézus keblére hajtotta a fejét, aki a keresztfán az ő gondjaira bízta Szűz Máriát. Évtizedekkel később, amikor a fizikai ereje cserben hagyta, és már nem tudott hosszú prédikációkat tartanak, egy mondatot ismételt állandóan: „kedves kis gyermekeim, szeressétek egymást!”. Szívesen hallgatták őt, de ezért egy idő után megkérdezték: mégis miért ismételgeti ezt folyton? Azért- felelte-, mert ez az Úr parancsa, és ha ez az egy beteljesedik, az elég. A bortermelők is szeretettel végzik sokszor létfontosságú munkájukat, a bor pedig Isten ajándéka, amit hálaadással kell megköszönni- nyomatékosította a szentmise szónoka.

A szentmise után a jelenlevők átvonultak a Kanonok sor egyik termébe, ahol Rittner Tibor borász mondott köszönetet a lehetőségért.

Ciucur Losonczi Antonius