Bokros: A politika tönkre tudja tenni a gazdaságot

Bokros: A politika tönkre tudja tenni a gazdaságot
Nagyvárad- Szombat este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia közgazdaság-tudományi modulja keretében Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter tartott előadást a gazdasági válság különböző aspektusairól.

 

A Continental Forum Hotel földszinti előadótermében megjelenteket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Egyetemi tanári tapasztalataira is támaszkodva expozéja kezdetén Bokros Lajos kijelentette: úgy tűnik, mintha a világgazdasági folyamat fejlődése végzetesen megtorpant volna, s ez egy óriási kihívást jelent a fiatalok számára. Csupán a piacképes diplomák jelentenek belépőt részükre a jólét világába, másképpen a tanulmányaik befejezése után hosszú ideig munkanélkülivé válnak, s a helyzetüket csak rontja, hogy az egyetemi éveik alatt felhalmozott tudásuk gyakorlat hiányában 4-5 év alatt elévül, így a társadalmi lecsúszás áldozatai lesznek. A munkanélküliség tehát egy fontos kifejezési formája a válságnak, s még nem látni az alagút végén a fényt. Figyelmeztető jel lehet nekünk, hogy Spanyolországban például az átlagmunkanélküliség 25 százalékos, a 16-24 év közötti fiatalok körében 52 százalékos, a mi sorsunk pedig elválaszthatatlanul összefügg az EU-s térséggel.

A válság igazi természetrajza azon vita körül zajlik, hogy hasonlatos-e az 1929-es krízissel, mely szörnyű politikai következményekkel járt- magyarázta ugyanakkor a volt pénzügyminiszter. Meglátásában ahhoz, hogy humánusabb legyen, ne erősödjenek tovább a szélsőségességek, illetve palackba lehessen tudni zárni a gonoszságot és az indulatokat, kellő akarat és erőfeszítés szükséges a politikai elit részéről.

Cukorkaosztogatás

Bokros Lajos szerint a gazdasági válság vonulatát három szempont alapján kell elemezni. Egyrészt Európa egészében veszít a globális versenyképességéből. Míg korábban gyorsabban nőttek a bérek, mint a termelékenység, és új munkahelyek az állami szektorban, nem a nagyobb tudást igénylő ágazatokban létesültek, ezek a folyamatok most a szemünk előtt bomlanak szét, többek közt a megszorításoknak és a tömeges elbocsátásoknak betudhatóan. Másfelől nem egy konjunkturális visszaesésről van szó- ami egyébként a kapitalista gazdaság sajátja- hanem egy szerkezeti munkanélküliségről. Magyarország és Románia ikerpárként hasonlít a déli államok struktúrájához: előkelő helyen kellene például szerepeljen az oktatási reform, mert „nem elég papírt szerezni, hanem világszínvonalú diplomákra volna szükség”, de alig történik valami, mert a politikai rendszer függ a megkövesedett elemektől, s ezért nem „akarják a belterjes levegőt kiengedni, s ablakot nyitni a világra”. Harmadrészt ugyanakkor abból a szemszögből sokkal többről van szól, mint az 1929-es válság idején, hogy akkor Európának nem léteztek olyan versenytársai, mint Kína, India vagy Brazília.

A közgazdász meglátásában a problémákra az oktatás minőségi és mennyiségi átalakítása mellett megoldást jelenthet az egészségügy reformja is. Úgy fogalmazott: nem az azonnali kegyosztásra, a rövidlátású „politikai cukorkaosztogatásra” kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra, ami a jövőbe való befektetést jelent. Az egész közigazgatás, illetve államszervezés működése a szolgáló és szolgáltató állam irányába kellene menjen, Magyarországon például 3200 önkormányzat helyett elég volna csupán 240. Megjegyezte: mindennek egy erkölcsi vonulata is van, el kell érni azt, hogy az állampolgárok úgy gondolkodjanak, nem érdemes adót csalni, mert ezzel a szomszédjukat is becsapják. „Az a jó adórendszer, amit a társadalom legnagyobb része elfogad, s ezt azzal bizonyítja, hogy befizeti az adóját”, vélekedett a szakember.

Fiskális alkoholizmus

Az európai parlamenti képviselő azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a politika tönkre tudja tenni a gazdaságot. Példaként ismét Magyarországot említette, ahol szerinte 2001-2009 között folyamatosan túlköltekező politika zajlott, hihetetlen költségvetési hiánnyal. „Ellőtték a puskaport, amikor nem volt háború”, mondta, hiszen a keresletet válság idején kell élénkíteni. Így viszont sikerült elrontani a pénzügyi stabilitást, az ország pedig külső- és belső adósságcsapdába került. „Politikai hiba volt, hogy a kormányok pártállásra való tekintet nélkül szerették a fiskális alkoholizmust”, közölte Bokros Lajos, hozzátéve: nemcsak okosnak kell lenni, hanem annak is kell látszani, mert ezek a látszatok a pénzügyi piacon valóssággá válnak. Ezért nem érdemes külföldellenesnek lenni, hanem ehelyett politikai reformokra van szükség, és a nemzedékek közötti szolidaritás jegyében egyet kell érteni abban, hogy az államadósság növelése a jólét lehetőségét veszi el a még meg nem született generációktól.

Válaszok

A Szacsvay Akadémia hagyományaihoz híven a meghívott előadók válaszolnak az érdeklődők által feltett kérdésekre. Így tett Bokros Lajos is, aki többek közt az állami szerepvállalásról, a reprivatizációról, a svájci és a kínai modellről is beszélt a rendezvény ezen paneljében.

Ciucur Losonczi Antonius