Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök húsvéti üzenete

Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök húsvéti üzenete
Kedves Testvéreim! „Valami rendkívülinek kellett történnie azért, hogy az éjszaka leple alatt elinduljatok a templomba ünnepelni, és ezt megosztott örömmel tegyétek!” – Így nyilatkozott egy kívülálló, a hit kérdéseiben nem járatos, talán hitetlennek is mondható ember, amikor húsvéti ünnepünk előkészületeiről hallott és arról, hogy a húsvéti virrasztás jelenti keresztény ünneplésünknek fény- és egyben csúcspontját.

Mert valóban, igazi húsvétunk kezdete itt található: a reményteli virrasztásban, amikor a bűn és a halál sötétségében megjelenik a fény, hogy egyre növekedő hatással eltöltsön minket és az egész világot. Erre a húsvéti virrasztásra szeretnék kitérni azért, hogy akik a feltámadás áldásaiban szeretnénk részesülni, jobban átérezhessük húsvét ünnepének előttünk kibontakozó titkát, amelyre a szent liturgia annyira kifejezően rámutat, hogy éltesse bennünk a reményt és már most elvezessen minket az óhajtott feltámadáshoz, a megújuláshoz.
Egy kívülálló számára, aki az élet örömeire és gyönyöreire állította be életét és a lehetőségek mértéknélküli kimerítésében találja napjainak sikerét, a mi húsvéti virrasztásunk, a húsvéti vigília, unalmasnak és hosszúnak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy ott van az a titokzatosság, amelyet nem képes átlátni az, aki csak világi szemekkel követi az egészet. Mert mit is mondhatna egy ilyen embernek a húsvéti örömének hirdetése: „Az égben ujjongva zengjen az angyalok kórusa”. Az evilági ember nem ezt akarja hallani, hanem azt, hogy körülötte nyüzsögjön minden, az ő kedve szerint. De tovább hirdeti a húsvéti örömének: „ujjongjanak Isten csodálatos művei”. Erről szó sem lehet a világi ember felfogása szerint, mert ő szuverén módon és önhatalmúan alkotja műveit, és nem szorul rá az istenségre. „Földi nagy Királyunk győzelmét kürtnek hangja áldva áldja” – halljuk tovább a húsvéti öröménekben. A világra összpontosító embernek ez már komoly veszélyt jelent, mert szabadságát féltve az ilyen ember a senki és semmi hatalma előtt hódol. „A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája” – folytatja húsvéti öröménekünk. Ez már a legveszedelmesebb lehetőség, mert feltárja sokaknak gyalázatos tetteit és bűnös életét – mondja a világnak hódoló ember.

Kedves Testvéreim, a húsvéti virrasztás és ezt követő húsvéti ujjongás a szembesítéseknek az ideje és alkalma. A sötétség elenyészik, és a fény elönti a világot. Húsvéti örömünk pedig ennek a harcnak a megismerése és felvállalása, amikor minden hívő ember a saját sötétségét viszi el az Istennel való találkozáshoz, hogy Ő, aki az élő és mindenkinek megváltója, változtassa át sötétségünket ragyogó világossággá.
Valami rendkívülinek kellett történnie – igen, ez nem csak egy kívülálló megállapítása, hanem húsvétunknak mélységes titka és igazsága. Mert Isten valóban rendkívülit vitt végbe értünk és a húsvéti virrasztásban éppen ezt valljuk és tárjuk fel az egész világ előtt.
A húsvéti virrasztás kezdetén meggyújtjuk a HÚSVÉTI GYERTYÁT – az élő Krisztusnak a jelét, aki irányt mutat a mi számunkra. Őt követve vonulunk jóságának fényében, hogy elmerüljünk Isten csodás tetteiben. Innen van az, hogy a húsvéti ember egy bátor ember, aki vállalja azt, hogy Jézus fényében nem kell tartani a sötétségtől és annak hatalmától, mert ez a fény minden olyan sötétséggel, ami kikezd bennünket, szembeszáll és legyőzi azt. Ez a húsvéti ember életének az újdonsága: a bátorság és a ki nem alvó fény elfogadása, hordozása.
Húsvéti virrasztásunknak másik része a megtisztuláshoz vezet el minket a VIZSZENTELÉSEN keresztül, amely keresztségünkre emlékeztet. Újjászületésünknek a forrása az állandó és folytonos megújulás lehetőségeit tárja fel előttünk, hogy felismerjük a hit ajándékának az időszerűségét. Ezért oly fontos és egyben ünnepélyes számunkra a húsvéti hitvallás, amely szinte érezhető módon kiemel bennünket az evilági kötöttségek bizonytalanságaiból, hogy megerősítsen egy olyan elköteleződésnek az útján, amely nem a múlandókat, hanem az örökkévalókat követi.
Ennek a hitvallásnak egyik szép és hagyományos jele, mely egyben húsvéti örömünknek kifejezője, a feltámadási KÖRMENT. Megosztjuk mindenkivel a mi húsvéti örömünket, amelyet az élő Krisztustól kaptunk és senkit sem akarunk kizárni ebből az örömből, amellyel kopogtatni szeretnénk mindazoknál, akik elzárkóznak az Istentől és elutasítják az Ő szeretetét, akik nem szeretnek minket és ellenségesen viszonyulnak hozzánk, de azoknál is, akik a vigasztalásra várnak és bajaik enyhítésére keresik a gyógyírt. Innen, a húsvéti éjszakából indulunk a fény követésében, hogy megújult elköteleződéssel vigyük a világba húsvét győzedelmes örömét.

Kedves Testvéreim,
Ezt tette Isten értünk az Ő Fiában, Jézus Krisztusban: mellénk állt, hogy vezessen, szenvedett, hogy felemeljen, átment a halálon, hogy éltessen. Ezt ünnepeljük húsvét éjszakáján, ezt ünnepeljük húsvét szent ünnepén, ezt ünnepeljük az egész húsvéti időben! Fogadjuk örömmel és osszuk meg ennek az ünnepnek az ajándékait. Ámen.

László nagyváradi megyéspüspök



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter