Bizottsági közmeghallgatás az unió soknyelvűségéről

Az Európai Bizottság (EB) meghívására Sógor Csaba részt vett Brüsszelben a bizottság online közvélemény kutatásának eredményeit bemutató, közmeghallgatással egybekötött megbeszélésen.

A tavalyi virtuális bizottsági ankét tárgya az európai nyelvi sokszínűség volt. Az adatokat utóbb az EB kezdeményezésére létrehozott, 10 tagú, magas szintű nemzetközi munkacsoport dolgozta fel. Zárójelentésük célja, hogy elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet, és az Európai Unión (EU) belüli nyelvi sokszínűségre vonatkozó átfogó stratégia kialakítását, általában az idegen nyelvek tanulását és tanítását, illetve az európai identitás legfőbb tartozékának az ún. második anyanyelv (personal adoptive language – PAL) elsajátítását. A jelentés következtetéseinek bemutatására tegnap a kezdeményező témagazda, Leonard Orban, többnyelvűségi biztos közreműködésével került sor. Orban, aki a rendezvény egyedüli román nyelvű hozzászólója volt, az EB új nyelvi stratégiájának lényegeként az európai nyelvek gazdagságát jelölte meg, majd kiemelte a kínai, az orosz, a japán és az arab nyelvek tanulásának fontosságát. “Remélem, nem az EU nyelvhasználatának jövőjét hivatott jelképezni jelen ülés gyakorlata” – vezette fel Sógor Csaba európai parlamenti (EP) képviselő a hozzászólását, utalva a szokatlan módon  6 nyelvre korlátozott tolmácsszolgáltatásra és a román biztos kizárólagosan anyanyelvű szereplésére.

Sógor gratulált ugyan a többnyelvűségi bizottsági kezdeményezéshez, de a jelentésben azt hiányolta, hogy “a dokumentum nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának kérdésével, holott az EU lakosságának 10%-a olyan kisebbségekhez tartozik, akik nem bevándoroltak, hanem a határok lépték át őket”. “50 millió emberről van szó – folytatta a képviselő – azt javasolom, foglalkozzunk az ő nyelveikkel, legyen például az ő anyanyelvük a többségiek által választott második anyanyelv egyike. Amikor én a kínai-orosz-japán mellett vagy helyett a nemzeti kisebbségek nyelvére irányítom az Önök figyelmét – tekintsék úgy, mintha azt mondanám, fogyasszanak az újzélandi alma helyett helyi almát. ” Sógor Csaba továbbá elmondta, hogy Romániában az utóbbi évszázadban a kisebbségek, és ezáltal az általuk használt nyelvek száma, 30%-ról 10%-ra fogyott. Szerinte ezzel a számadattal is kellene a ma bemutatott EB-dokumentumnak foglalkoznia, csakúgy, mint azzal a ténnyel, hogy az EU-s tagállam Románia területén, bizonyos adófizető polgárok gyermekeinek egy része (pl. a csángó közösség tagjai) még mindig nem tanulhatnak anyanyelvükön. Márpedig az EU nyelvi sokszínűségével foglalkozó stratégia-tervezetnek ezek a kérdésekre is megoldást kellene javasolnia – hangsúlyozta a képviselő.