Bíznak a Magyar Összefogásban

“A magyar összefogás sikerében
nagyon bízunk, nem lehet magyar érdek az a
nézet, hogy ne vegyenek részt a magyarok az
európai parlamenti választáson.

Bízunk a választás sikerében:
minél többen fogják az európai
parlamentben képviselni az erdélyi
magyarságot, annál nagyobb esély van
arra, hogy azokat a célkitűzéseket,
amelyet ez a közösség fontosnak gondol,
meg lehessen valósítani”-jelentette ki
Németh Zsolt, a Magyar
Országgyűlés Külügyi
Bizottságának elnöke, kedden,
március 12-én, Bukarestben. Németh
Zsoltot és a külügyi bizottság
küldöttségét Markó
Béla szövetségi elnök a bukaresti
Szövetségi Elnöki Hivatalban fogadta. A
küldöttségben részt vett Kozma
József alelnök és Klein András
titkár, az RMDSZ-t Kelemen Hunor ügyvezető
elnök, Borbély László
ügyvezető alelnök, a
Képviselőház Külügyi
Bizottságának elnöke képviselte,
továbbá jelen volt Füzes Oszkár
nagykövet is.


Markó Béla szövetségi elnök
elmondta, a tanácskozáson
áttekintették a két ország
kapcsolatait, a legfontosabb prioritásokat, a
határokon átnyúló
együtműködés
kérdését. Az RMDSZ elnöke
tájékoztatta Németh Zsoltot a
Szövetség politikai
helyzetértékeléséről:
arról, hogy az ebben a pillanatban
ellenzékben lévő RMDSZ hogyan
látja az európai parlamenti
választások esélyét, a
romániai magyarság
összefogását, illetve arról is
beszámolt, hogy Romániában már
sokan készülnek az ősszel sorra
kerülő
államelnökválasztásra.
“Számomra fontos az, hogy vendégeink is
pozitívan értékelik a Magyar
Összefogás létrejöttét, az
RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács megállapodása
révén. Ez jó esélyeket
biztosít nekünk, véleményem
szerint, a közelgő európai parlamenti
választásokon. Nekem az volt a
kérésem vendégeinkhez, hogy
támogassák ezt az összefogást,
hiszen Erdélyben erre óhatatlanul
szükség van”- szögezte le a
szövetségi elnök. Markó Béla
külön elégtételként
értékelte, hogy a bizottság
vendéglátója, a román
képviselőház külügyi
bizottságának elnökeként
Borbély László.


Németh Zsolt elmondta, kiemelkedő a
jelentősége az autonómia
különféle formáinak, és
“ha az elmúlt években nem tudtuk
eléggé világossá tenni a
nemzetközi közvéleményben azt, hogy
miért kell a Kárpát-medencei
magyarságnak az autonómia, akkor egy
megerősödő magyar képviselettel az
Európai Parlamentben közelebb
kerülünk ehhez a célkitűzéshez
is.”


Kozma József, az Országgyűlés
Külügyi Bizottságának alelnöke
úgy vélte, a választási siker
egyszerre jelenti a magyarság
önbecsülésének
erősítését és
megtartását és a fejlesztési
célok szolgálatát is. Elmondása
szerint a politikusok felelőssége is,
“hogy a magyarság képviselete
Brüsszelben is ugyanolyan erős legyen, mint
amilyen a magyarság képviselete itt
Erdélyben”. Véleménye szerint ez
a képviselet nem öncélú: a magyar
képviselőket Brüsszelbe küldő
emberek azt várják, hogy a mindennapi
életükben is legyen
előrelépés. Elmondta, szót
váltottak arról is, hogy mennyire fontos az,
hogy az unió által lehetővé tett
együttműködési formák, a
határon átnyúló
együttműködés, az európai
gazdasági együttműködési
csoportosulások, ne maradjanak üres keretek,
hanem például a vasúti, a
közúti fejlesztésről, a
cégek
együttműködéséről, a
kulturális és társadalmi
fejlesztésekről, az unióból
szerezhető és ehhez Bukarestből
társfinanszírozásként
hozzáteendő források
megszerzéséről van szó.