Birtokukba vették az ünnepen a szobrot

Akt.:
Birtokukba vették az ünnepen a szobrot
Miután a múlt pénteken leleplezték Szacsvay Imre felújított szobrát, március 15-én este ténylegesen is birtokukba vették az alkotást a váradi magyarok az RMDSZ szervezte ünnepségen.

2016. március 15-én is közösen rendezett ünnepséget az RMDSZ Bihar megyei szervezete a magyar történelmi egyházakkal, a civil és ifjúsági entitásokkal, valamint a tanintézményekkel. Több momentum a már évek óta megszokott forgatókönyv szerint zajlott: a román és a magyar miniszterelnökök üzeneteinek felolvasása, a cserkészek, a vitézek, a huszárok, a fúvószenekar és a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjainak a közreműködése (szólót énekelt Halász Dóra és Tóth Anna, a felkészítő tanár Kiss Tünde volt), a vezető román pártok (PNL, PSD) megyei vezetőinek a jelenléte, és természetesen a fáklyás menet, azonban az idén újdonságok is voltak, például egy villámcsődület, melyhez a mezőtelegdi Pacsirták, a belényesújlaki Rezgő, a belényesi Rozmaring, a monospetri Bábota és a micskei Görböc néptáncegyüttesek szolgáltatták az “alapot”, és civilek is bekapcsolódtak (zenélt a Nagyvárad Táncegyüttes zenekara, melyhez társult a Görböc zenekar),az ifjúsági szervezetek együtt koszorúztak, illetve a bihardiószegi Református Egyházközség ifjúsági énekkara is műsorral szolgált Ghitea Angéla vezényletével.
Az RMDSZ részéről Bántó Norbert üdvözölte a megjelenteket, és kérte fel Claudiu Pop prefektust, hogy olvassa fel Dacian Cioloş román miniszterelnök üzenetét, majd Csulak Péter konzult, hogy közvetítse Orbán Viktor magyar kormányfő gondolatait.

Együtt

Szokoli Tamás, Nagyvárad akkori országgyűlési képviselőjének az 1907. március 15-én ugyanezen a helyen elhangzott mondatait idézte Huszár István alpolgármester, polgármester-jelölt az ünnepi beszédében, arra figyelmeztetve hallgatóságát, hogy ma is mindannyiunknak szükségünk van az újult erőre és a kitartásra. Hangsúlyozta: ilyen alkalmakkor valamennyien kokárdát tűzünk, mivel azt hirdetjük, hogy van múltunk és jövőnk itt, Nagyváradon, s ebben a közösségben egybeköt minket magyarságunk, történelmünk, múltunk és jelenünk. Az 1848-as események hatására a magyar színhármas a hivatalos lobogóvá vált, és azóta is a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt hirdeti, mely a hit mellett napjainkban talán a legfontosabb. Kijelentette: most azonban nem a nosztalgikus ünneplés idejét éljük, nem merenghetünk el az egykori szebb időkön, hanem gyermekeinknek, unokáinknak kell megteremteni és biztosítani a jövőt, hogy ők mondhassák majd el, milyen mély gyökereket kaptak tőlünk. Nap mint nap, együtt és kitartóan imádkoznunk és munkálkodnunk kell azért, hogy az esetleges véleménykülönbségek ellenére is az alapvető célok, váradi létjogosultságunk, magyarságunk érdekében „az egység eget rengető erejével fogjunk össze”. Arról is beszélt ugyanakkor: nem szabad a szabadságot szabadossággá degradálnunk, hanem tudatosítani kell minden magyar emberben, hogy a szabadság kötelesség a család és a szülőföld felé. Azon meggyőződésének is hangot adott: szétmorzsolva, egymás ellen fordítva gyengék leszünk, leseperhetőek és beolvaszthatóak, ezért a magyar politikai vezetőknek nem egymást kell legyőzniük, hanem a közösséget kell győzelemre vigyék.

Mire tanít?

Pásztor Sándor igazgató, az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje felszólalásában úgy fogalmazott: március 15-e elsőként arra tanít bennünket, hogy vállalni kell magyarságunkat, önmagunkat, egymás és a közösség előtt. De megtanít arra is, hogy az emlékezés átfogó ereje lehetővé teszi, hogy 15 millióan együtt emlékezzünk hőseinkre, és megtanít arra is, hogy az emlékezésből igaz hitet és erőt lehet meríteni, és ezek mentén valós értékekkel élhetjük mindennapjainkat. Olvasatában ugyanakkor az 1848-as hősök ma is példát jelentenek számunkra, hogy ha összefogunk és közösen dolgozunk, a jelenben jövőt tudunk építeni. Úgy fogalmazott: a 21. század már nem forradalom tetteit várja el tőlünk, hiszen nem kell a szabadság alapvető jogaiért birokra kelnünk, és fegyvert ragadnunk, nem kell foglyokat szabadítani börtöneikből, és nem kell hadsereget toborozni, viszont továbbra is kell önrendelkezést követelni, kell az anyanyelv használatának szabadságát érvényesíteni. Cselekvésre kell sarkallni mindenkit, és meg kell teremteni az egységet mind a célokban, mint pedig a tettekben. „Nekünk, váradiaknak és Bihar megyeieknek az összefogás, a közösség lehet a településünk életereje. Közösen, vállvetve kell kiálljunk, hiszen feladatunk van: tisztelni történelmünket, megvédeni jelenünket, és biztosítani jövőnket”- hangoztatta.

Ezután Borsi Imre Lóránt, a Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség elnöke vezette le a cserkészek fogadalomtételét, majd a hosszú perceken keresztül koszorúztak a különféle szervezetek, intézmények vezetői, képviselői. Érdekességként ugyanakkor megemlítendő, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei vezetői is koszorúztak, és noha néhány órával korábban Huszár István koszorúzott az Erdélyi Magyar Néppárt rendezvényén, az EMNP-sek nem viszonozták ezt a gesztust.
Ahogy lenni szokott, ezúttal is méltóságteljes volt a fáklyás felvonulás, a járókelők többsége megcsodálta az impozáns lovas huszárokat, az erőt sugárzó tömeget. Petőfi mellszobránál nem hangzottak el beszédek, csupán egy váradi lakos, Kőszegi Krisztián olvasta fel saját költeményét.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter