Nehéz időkben talpon maradni, egészségesen

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Székely Hajnal, az RMDSZ nőszervezetének váradi elnöke köszöntötte. Felvezetésképpen arról beszélt: olyan időket élünk, amikor folyamatosan ismételnünk kell önmagunknak és a környezetünknek, hogy ne pánikoljunk, lesz a mostaninál jobb is a helyzet. Nehéz reményt sugallni, miközben munkahelyek szűnnek meg, egzisztenciák kerülnek veszélybe, és olyan új fogalmakkal ismerkedünk, mint az online oktatás vagy a home office, de azért pánikba sem szabad esni; elég, ha arra gondolunk, hogy a felmenőinknek háborúkat kellett túlélniük, fogalmazott.

A témát Tunyogi Hajnalka tanárnő a sport felől közelítette meg, mely kicsi korától kezdve részét képezi az életének. Úgy vélte: tényleg nem könnyű, és pszichikailag is megterhelő ami történik, ráadásul a távmunka végzése közben mintha még jobban elfáradnánk annál, mint amikor be kellett járjunk dolgozni, és ebből fakadóan még nehezebben szánjuk rá magunkat egy kis testmozgásra. Holott bármilyen kis mozgás, járkálás, 5–10 perces torna pozitívan befolyásolhatja a gondolkodásunkat.

Dr. Pál Gyöngyvér háziorvos (képünkön) arra hívta fel a figyelmet, hogy a sport és a mozgás lételemünk kellene hogy legyen általában véve is, minden helyzetben, hiszen nem kell sportolóknak lennünk ahhoz, hogy mozogjunk. Egy lendületes séta a szabad levegőn mindig jót tesz az egészségünknek, még akkor is, ha jelenleg maszkban kell ezt tegyük. A pácienseinek is mindig azt szokta tanácsolni, hogy sétáljanak egyet a Körös-parton amikor tehetik, és kevesebbet üljenek a tévé előtt – magyarázta. Megjegyezte: az általunk csodált német vagy japán nyugdíjasok sem utaznának boldogan a világban, ha életük ezt megelőző szakaszában nem mozogtak vagy éltek volna egészségesen, tettek volna meg mindent annak érdekében, hogy karbantartsák a testüket, illetve szellemileg frissek maradjanak. És nemcsak edzőtermekben érezhetjük jól magunkat, ha a mozgásigényünket ki akarjuk elégíteni, hanem bárhol. Fokozatosan kell ráhangolódni, nem muszáj mindjárt egy maratonfutással indítani, hanem elég egy kisebb távú gyaloglás, kocogás – ez talán a legtöbbünk életébe belefér. Ugyanakkor azzal is tisztában kell legyünk, hogy bár kétségtelen, hogy ezt a telet még a koronavírus-járvánnyal kell átvészeljük valahogy, azért ennek lecsengése után is lesz élet, nem fog összedőlni a világ, mely látszólag most a feje tetejére állt.