Bihardiószeg: a „bakator-ügy” nemzeti üggyé lett

Az oltványokat Pálfi Noémi, dr. Papp László és Pásztor Sándor adta át
Az oltványokat Pálfi Noémi, dr. Papp László és Pásztor Sándor adta át
Szombaton tartották meg Bihardiószegen azoknak a bakatoroltványoknak az átadását, amelyeket még tavaly, az első hasonló alkalmon ígértek meg. Most a tavalyinál csaknem négyszer több oltványt adtak át a szőlőtermelőknek, ünnepélyes körülmények között.


A nagyváradi Vura Vinotéka és a Borbarátnők Egyesülete által már rendszeresen megrendezett Borbál célkitűzésévé vált, hogy támogassák az érmelléki borvidék újbóli felvirágzását, ennek keretében az egykor őshonos piros bakator szőlőfajta elterjedését. Ennek elérése érdekében tavaly hat fiatal borásznak adományoztak fejenként 500 oltványt, s már akkor elhangzott: a kezdeményezés folytatódik, méghozzá nagyobb léptékben, hiszen a támogató Debrecen város nevében annak polgármestere, dr. Papp László is ígéretet tett a további segítségnyújtásra, illetve Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is azt mondta, hogy amennyi oltványt ad Debrecen, annyit a Megyei Tanács is. Az ígéretek beteljesítésének ideje jött el az elmúlt szombaton, amikor a diószegi kultúrházban megtartották a második oltványátadási alkalmat, melyen újfent Pálfi Noémi, a Borbarátnők Egyesületének elnöke főszervezői minőségében köszöntötte a megjelenteket, örömének adva hangot, hogy, stílszerűen szólva, a mag szárba szökkenni látszik, vagyis az ötlet nemcsak támogatókra lelt, de együttműködésre hajlandó partnerekre is a szőlősgazdák személyében. Mint kiderült, Debrecen város és a Bihar Megyei Tanács 5000–5000 oltványa mellé a Borbarátnők Egyesülete is adott ezret, amiből az igénylések nyomán 300–900 oltványt kapott 20 szőlőtermelő, a következő településekről: Diószeg, Albis, Szalacs, Ottomány, Monospetri, Micske, Szentjobb, Hegyközszentmiklós, Érkörtvélyes, Székelyhíd, Avasújváros (Szatmár megye), Létavértes (Hajdú-Bihar megye).

„A legenda feltámadt”

A hozzászólások rendjén Mados Attila helyi polgármester a bakator visszatelepítésének folyamatát egy hegyről leguruló, egyre dagadó hógolyóhoz hasonlította, mely egyre többeket sodor magával, aminek a vége az lehet, hogy az Érmellék egyik fő borfajtája lesz a bakator. Dr. Papp László debreceni polgármester a cívis város egyik küldetésének nevezte, hogy segítséget nyújtsanak a fejlődni akaró határon túli gazdáknak, kiemelten a borvidékeknek, hiszen az érmelléki az egykori ország 3. legfontosabb borvidéke volt. Az általuk adományozott ötezer oltvány mintegy 2–2,5 hektár betelepítésére elég, de a borok népszerűsítésébe is beszállnak, idén például a június 1-jén sorra kerülő Bakator Bor- és Gasztrofesztiválra (mások mellett) a Csík zenekart „hozzák el”, ami elég komoly figyelemirányításnak mondható. Pásztor Sándor, a MT elnöke „szerencsés konstellációnak” nevezte, hogy a szomszédos két megye komolyan együtt tud működni, ennek hasznát látja Diószeg is, ahová az említett fesztivál mellett tavaly már a Virágkarnevál egy része is „átköltözött”. Azt is megígérte, hogy az általa vezetett intézmény jövőre még biztosan ott lesz a támogatók között. Heit Lóránd, a Bakator Szövetség elnöke úgy vélte, a bakator szőlőtövek mellett gondolatokat is sikerült „elültetni”, elindulni azon az úton, amit a jövő generációja számára ki kell taposni. Mint fogalmazott: „a munka java még csak most következik, de reméljük, megihatjuk a levét”. Dr. Szabó József helytörténész „a kapcsolati tőkék” meggyökerezését emelte ki, majd néhány, a bakatorhoz kapcsolódó érdekesség elbeszélése mellett három témát emelt ki: a bakator visszatelepítésének mintegy jelszavaként fogalmazta meg, hogy „A legenda feltámadt”, aztán az Érmelléken még fellelhető bakatortőkék felkutatását és azok terjesztését szorgalmazta, majd hangsúlyozta, hogy a tévhittel ellentétben az olasz bacco d’oro szőlőfajtának semmi köze a bakatorhoz.

Oltványok átadása

Dr. Balla Géza borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete Erdélyi Tagozatának elnöke szerint a következő ilyen találkozón több környékbeli polgármesternek kellene részt venni, akik ezzel is kifejeznék támogatásukat. Tapasztalata szerint óriási a küzdelem a nemzetközi borpiacon, ahol a fogyasztók ízlésének megfelelő borokkal lehet helytállni. Kovács Pál borszakértő, a Debreceni Borozó lapkiadó elnöke szerint „a bakator-ügy” nemzeti üggyé nőtte ki magát, oltványt kapni felelősséget és munkát jelent. A régió borainak minőségében nagy előrelépést tapasztalt, de, mint mondta, még mindég nem eleget. Azt is megtudtuk, hogy Magyarországon általában csökken a borfogyasztás, ám ezen belül növekszik a kereslet a minőségi borok iránt. A beszédeket követte maga az ünnepélyes átadás: a szólítás sorrendjében vehettek át a kérelmezők egy-egy adományozó levelet és jelképesen egy oltványt, ám utóbbiból a többit is megkapták, hiszen azok nagy dobozokban várakoztak gazdáikra a kultúrház előterében. A továbbiakban a szervezők és házigazdák (helyi önkormányzat, Zichy Gazdakör) falatozni valóval várták a résztvevőket, ami mellé természetesen alkalmi borkóstolás is járt. Az esemény folytatásaként Kovács Pál vezetésével a Zichy kastélyban megtartották azoknak a boroknak a zsűrizését, melyeket majd a már említett Bakator Bor- és Gasztrofesztiválon lehet viszontlátni.

Bor- és Gasztrofesztivál

Június 1-jén tartják meg a bihardiószegi Zichy kastély kertjében az idei Bakator Bor- és Gasztrofesztivált. Ezen minden mai Kárpát-medencei bakator-bortermelő bemutatja borát a Szerémségtől a Somlóhegyig, de ezek mellett az Érmellék mintegy 20 borászának válogatott borait is meg lehet kóstolni, többek között királyleánykákat, muskotályokat, rizlingeket, kékfrankosokat. A fesztivál színpadára lép a Rutkai Bori Banda, a kolozsvári Edina Quartet, a Dánielfy Gergő és az Utazók, a Bagossy Brothers Company és a Csík zenekar. A vásárban kézműves portékák és házi finomságok, a vásári fogadóban szürkemarha-burger, debreceni pároskolbász és erdélyi kürtőskalács várja a látogatókat.

Rencz Csaba