Árvíz előtt, közben, után: négyszemközt Béres Csabával

Fekete Katalin

– Székelyhíd földrajzi adottságaiból adódóan árvízveszélyes városnak minősíthető. Mikor fogalmazódott meg Önben, hogy szembeszegülve az egyre változékonyabb időjárási viszonyokkal, megoldást kell találni erre a problémára?

– Amióta az eszemet tudom, Székelyhídon nyaranta egy-egy nagyobb esőzést követően állt a víz a központban, a Malom utcán, a Szíkon. A megoldás keresése a 2008-as árvizet követően fogalmazódott meg bennem. Ekkor többedmagammal napokig mentettem a menthetőt, s láttam az elkeseredett családokat, embereket és a tönkrement, elázott házakat, portákat, kerteket. Szívbemarkoló volt.

– Létezett-e bármilyen árvízvédelmi terv, tanulmány az akkori városvezetés kezében?

– Nem. Semmilyen szakértői vélemény nem létezett, sem stratégia, sem mentési terv. A sors úgy hozta, hogy pár hét múlva megválasztottak polgármesternek. Első teendőim között volt, hogy az árvízproblémára szakértői véleményt, megoldásjavaslatot kérjek.

– Igen, a szakértők szerint a két lassító gát jelenthette a város biztonságát, hisz a 100 hektárnyi gyűjtőterületről felhőszakadás esetén, hirtelen hatalmas mennyiségű víz zúdult a város alacsonyabban fekvő területeire, elsodorva mindent, ami az útjába került. A gátrendszer viszont felfogja a lezúduló víztömeget és fokozatosan, akár napok alatt engedi lefolyni. A megvalósítás hosszú, buktatókkal teli bürokráciával, esetenként lakossági ellenállással teletűzdelt volt, de egy pályázat keretében sikerült anyagi forrást találni és 2013–2014-re megépülhetett a gátrendszer.

– A gátak jól működtek, az általuk védett városrészen nem volt árvíz egészen idén nyárig. Most mi történt, hogy ismét a víz győzött?

– Idén júniusban és júliusban országszerte hatalmas esők voltak. A mi esetünkben pedig az adott árterületen a 120 l/nm-t is túllépte, úgy, hogy a lassító gátat átlépve rohant a víz a város központja felé és vitte magával, amit lehetett.

– Hogyan reagáltak a helyzetre?

– Amikor már sejteni lehetett, hogy mekkora a baj, nem haboztunk és felhívtuk a szomszéd település polgármesterit és segítséget kértünk tőlük. Mindenki, aki tudott, az első szóra jött, de olyan is volt, aki a csapatát küldte, így egy adott pillanatban öt polgármester, két alpolgármester és egy polgármesterjelölt koordinált, mentett, homokzsákokat pakolt, szivattyúzott, itt, Székelyhídon. Ezek az emberek sem idejüket, sem erejüket nem sajnálták, mentették a menthetőt. Tették ezt csupán emberségből, szolidaritásból, egy közösségért, ami tágabb értelemben az övék is. Munkájukkal, segítségükkel hozzájárultak közösségünk javainak mentéséhez, amelyet mi ezúton is szeretnénk megköszönni. Bízom benne, hogy a jövőben valamilyen formában viszonozni fogjuk szívességüket, segítségüket. Mi, a jelenlegi székelyhídi városvezetés nem feledjük el soha, hogy kik álltak mellettünk, amikor az ég zengett, majd leszakadt. Köszönettel tartozunk minden segítőnek, önkéntesnek, tűzoltónak, polgármesternek és alpolgármesternek.

– Készült-e kárfelmérés és kártalanítás?

– Igen. A polgármesteri hivatal alkalmazottai minden házba bekopogtattak és feljegyezték, lefotózták a keletkezett károkat. Az előírt lépéseket megtéve igyekeztünk minden jogosult károsultnak pénzbeli segítséget nyújtani.

– Milyen lépések történtek az idei árvizet követően? Mit lehet tenni akkor, amikor a meglévő gátrendszer kevésnek bizonyul?

– Több irányba is tettünk lépéseket: megalakítottuk a helyi önkéntes tűzoltó-, katasztrófavédő és polgárőrségi alakulatot, melyeknek Székelyhídon és a hozzátartozó falvakban közel kétszáz tagja van; prioritást élvez a bel- és árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése; vásároltunk szivattyúkat, pompákat, csöveket; a vízelvezető árkokat kimélyítettük, újakat ástunk; a patakot mélyítettük, takarítottuk, ez a munkálat hamarosan folytatódni fog; szeretnénk megkérni a lakosokat, hogy a portájuk előtti árkokat, hidakat tartsák rendben; fokozott figyelmet szentelünk az árvízvédelmi eszközök karbantartásának; 18 székelyhídi önkéntes jelenleg tűzoltó kiképzésen vesz részt. Egy esetleges árvízkor ők mindannyian, immár szaktudással rendelkezve, bevethetőek lesznek. Célunk megvédeni Székelyhíd és a hozzátartozó falvak lakóit, tulajdonait, értékeit, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ha az ég zeng, elejét vegyük a bajnak.

Borítóképen: székelyhídi önkéntesek a tűzoltóképzésen