Kutatható lesz a veszteséglista

Még az idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület levéltárába kerül, és szabadon kutathatóvá válik az első világháborús doberdói és isonzói teljes Bihar megyei veszteséglista.

Ezt Forró László püspökhelyettes jelentette be péntek délelőtt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén, Sárközi Zoltánnal, a Pro Liberta Partium Egyesület vezetőjével és Szabó József megyemenedzserrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, melynek apropóját az adta, hogy néhány nappal ezelőtt mindhárman részt vettek Olaszországban, a Doberdó-fennsíkon, az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen.

Megjegyezte: intézményi szempontból talán egy kicsit le is voltak maradva néhány olyan lelkes civil mögött, mint például Sárközi Zoltán, akik óriási munkát végeztek az elmúlt több mint egy évtizedben. Később aztán felzárkóztak, a nagyváradi harcoló alakulat emlékhelyének rendbetételére, felújításra ők is gyűjtést szerveztek a bihari és az érmelléki református egyházmegyékben, melynek szép és látványos eredménye lett. Ő amúgy először járt a helyszínen, és most kezd igazán megérteni néhány dolgot, például azt, hogy az ott harcolok valamit megtanulhattak a hazaszeretetből, hiszen olyanokat köt össze Doberdó, mint az ideológiai szempontból teljesen ellentétes oldalon álló Nagy Imre mártír miniszterelnök és Márton Áron római katolikus püspök, akik aztán ráadásul két különböző országban fejtették ki a tevékenységüket.

Forró László püspökhelyettes beszámolt arról, hogy a KREK a debreceni önkormányzat által támogatott civilekkel megállapodtak abban, hogy az együttműködés tovább folytatódik, illetve újabb szintre lép. Három év kemény munkával ugyanis a cívis városiak összeállították a Bihar megyei teljes veszteséglistát, és ezt az anyagot még az év végéig átadják a KREK-nek, mely az egyházi levéltárában helyezi el, és szabadon hozzáférhetővé, kutathatóvá teszi települések, önkormányzatok, egyházközségek, vagy akár magánszemélyek számára is. „Ennek azért van nagy jelentősége, mert mi szinte alig ismerünk neveket. Amit eddig konkrétan tudtunk, az a kollektív emlékezetnek, illetve néhány megőrzött anyakönyvnek köszönhető. Erről a listáról azonban elmondható, hogy bizonyára teljes, hiszen az összes fellelhető forrásra támaszkodik” – hangsúlyozta.

Megyei Tanács

Sárközi Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az együttműködést a magyarországi, az olaszországi és a szlovéniai civil szervezetekkel a Pro Liberta Partium Egyesület kezdte, majd csatlakozott a Kecse Gabriella vezette Tanoda Egyesület. Elsősorban azokat az emlékhelyeket tették előtérbe, melyekhez kötödése van a nagyváradi 4. honvéd gyalogezrednek, illetve a 20-as honvéd hadosztálynak. Sokat köszönhetnek a székesfehérvári önkormányzat által támogatott Honvédség és Társadalom Baráti Körnek, jelesül dr. Görög Istvánnak és Sajner Gyulának. Felidézte azt is, hogy jó néhány évvel ezelőtt dr. Szunai Miklós finanszírozásával sikerült renoválni a visintini magyar kápolnát. Azon a frontszakaszon különben, ahol legutóbb jártak, már 101 éve véget ért a Nagy Háború, hiszen következett a caporettói áttörés, és most azért döntöttek úgy, hogy a hivatalosságokat is bevonják, illetve meghívják, hogy még nagyobb súlyt adjanak az ügynek.

Szabó József arról számolt be, hogy ő szintén most járt először az egykori doberdói és isonzói csaták helyszínén, a Karszt-fennsíkon. Érzelmi, személyes érintettsége mellé (a dédapja harcolt ott) most elhivatottság is párosult. Leszögezte: a Megyei Tanács is „beáll a témába”, logisztikai és egyéb segítséget nyújtva, amúgy pedig RMDSZ-es politikusok korábban is felkarolták az ügyet, mint például Pásztor Sándor vagy Biró Rozália.

Ciucur Losonczi Antonius