Aki keres, érméket talál, aki nem, az is

Két amatőr régész római kori pénzérméket talált Sólyomkőpestesen, alig két héttel később pedig egy tőtösi (Grosi) építkezésen került elő több száz Bethlen-kori pénzérme. A leletanyag teljes felmérése után a múzeum székhelyén fogják kiállítani az érméket, vagy azok egy részét.

Az értékes numizmatikai leletanyagokról és megtalálásuk körülményeiről tegnap számoltak be a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban (MTR), ott, ahova a leletek kerültek. Mindez köszönhető annak, hogy a megtalálók a törvényeknek megfelelően jártak el, és annak rendje és módja szerint azonnal értesítették az illetékes intézményeket, amint felszínre bukkantak a pénzérmék. A megtalálók becsületességét emelte ki Aurel Chiriac, a MTR igazgatója is, hozzátéve, hogy most zajlik a leletanyag tudományos felmérése, és hamarosan elkezdődik a pénzügyi felmérés is. Chiriac hangsúlyozta, hogy a megtalálók jutalmat fognak kapni, ami elérheti a leletanyag pénzügyi értékének harminc százalékát is.

Hatalmas szerencse

Florin Avram és Cristian Rusu két amatőr régész, akik az idén kezdtek el a gyakorlatban is hódolni hobbijuknak, a kincskeresésnek. Mint Cristian Rusu elárulta, idén augusztusban vett magának egy fémdetektort és barátjával együtt kimentek terepre. Florin Avramnak is mindössze a negyedik kiszállása volt életében az október 2-iki terepmunka. A két fiatalember fő érdeklődési köre a két világháború kora, ezért olyan helyekre mentek általában, ahol harcok folytak vagy folyhattak, egykori lövészárkokat, frontvonalakat kerestek fel és Sólyomkőpestesen is világháborús relikviákat reméltek feltárni – ehelyett régészeti szempontból sokkal jelentősebb anyagot, 379 római kori pénzérmét találtak. Egészen más a története a tőtösi Ile Petru Nicușornak: a lakatos mesterségű férfi a fűtéshálózatot vezette be a házába, és mivel sok volt az ásnivaló, úgy döntött, kézi ásás helyett elhívja egy barátját, aki exkavátorral hamar kiássa a földet. Így aztán az eredeti elképzeléshez képest egy kicsit arrébb kezdték el az ásást, és október 17-én egyszer csak előbukkantak a régi érmék: mint kiderült, összesen 479 Bethlen-kori pénzérmét rejtett a föld.

Mit találtak?

A tegnapi sajtótájékoztatón felszólalt két régész is, akik egy előzetes értékelést adtak a leletekről. Călin Ghemiș elmondta, hogy a római kori lelet a Kr. e. II.-I. században vert ezüst dénárokból áll. Ezek az adott korban széles körben használt pénzek voltak, vannak köztük a köztársaság korából, a triumvirátus, Ceasar diktatúrája és az első császárság korából származó érmék is. Az eddig azonosított érméket Iulius Caesar, Iunius Brutus és Octavianus Augustus adták ki. Ghemiș kiemelte, hogy mindezidáig azonosítottak egy eredeti kelta pénzérmét is, illetve több, a kelták által imitált római érmét. Több pénzérmén találtak pecsétet vagy bevágást, ami abban a korban megszokott eljárás volt, így ellenőrizték ugyanis az érme nemesfém-tartalmát. Kérdésünkre válaszolva Ghemiș elmondta, hogy a pénzérmék röviddel Augustus Kr. u. 14-ben bekövetkezett halála után kerülhettek ide, és bár sokféle elmélet felállítható arról, hogy kié lehetett ez a kincs, mégis a legvalószínűbb az, hogy egy kereskedő vagyonáról, vagy egy örökségről van szó. Ez utóbbi verzió annál is valószínűbb, mert a pénzérmék kiadása mintegy 100–150 évet ölel fel, és mindegyik korszakból vannak érmék a leletben, tehát több generáción át gyűjtötték ezeket. Ghemiș hozzátette, hogy a Krisztus utáni első században ez a térség a kelták és a szabad dákok határvidéke volt, mindazonáltal a dákok inkább a görög érméket favorizálták a római érmékkel szemben.

Feltételezések

A tőtösi leletről Doru Marta régész beszélt a sajtótájékoztatón, elmondva, hogy a 479 érméből álló leletanyag III. Zsigmond (1587–1632) lengyel király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) által vert pénzérmékből áll. A régész szintén csak találgatásokba bocsátkozott arról, hogy miképpen kerülhettek oda a pénzek, ahol megtalálták azokat. Tőtös Sólyomkővárhoz tartozott, és a várat a 17. században több Moldvából elűzött uralkodó is birtokolta, mint ahogy birtokolta azt II. Rákóczi György fejedelem is, aki a felelőtlen lengyelországi hadjáratot elindította anélkül, hogy erre a török portától engedélyt kért volna; az erdélyi fejedelmet a lengyelek is legyőzték, ráadásul a török is bosszúhadjáratot indított Erdély ellen. A leletanyag ebből a zavaros időszakból származhat, talán ekkor áshatták el. Azért is feltételezhető az, hogy egykori tulajdonosa ásta el az érméket, mert azok egyetlen kerámiakorsó cserépdarabjai alól kerültek elő. Doru Marta hozzátette, hogy a korsónyi pénz egy kereskedőé is lehetett, hiszen a megtalálás helye nincs messze az akkoriban fontos kereskedelmi útvonaltól, a sóúttól, Réven sóvámot is szedtek.

Végezetül Aurel Chiriac elmondta, hogy a leletanyag teljes felmérése és osztályozása után a múzeum székhelyén, a jövőben kialakítandó történelem és archeológia részlegen fogják kiállítani az érméket, vagy azok egy részét, a többit pedig szintén a múzeumban fogják raktárban őrizni.

Pap István