Mezőtelkiben a megmaradás lélekerősítő életforma

A mezőtelkiek a megyében elsőkként tartottak falutalálkozót, amelyre a településről elszármazottakat is hazavárták. Az első, ilyen jellegű eseményre 1991-ben került sor a református egyházközség hathatós közbenjárására. Szükség van az efféle találkozókra, nagy jelentőséggel bíró a nemzettudat megtartásában

Idén, július harmadik vasárnapján sem volt ez másként, amikor a gyülekezet felzárkózott Maior Erneszt Dániel lelkipásztor mögé a szervezési munkák tekintetében. A tiszteletesné, Ildikó asszony, aki maga is lelkipásztor Pusztaújlakon, a fiatalok zenés műsorának előkészítésében vett részt. Géczi János, Cécke alpolgármestere (Mezőtelki közigazgatásilag Céckéhez tartozik) szintén támogatta a kezdeményezést. Kérdésünkre elmondta, szükség van az efféle találkozókra, nagy jelentőséggel bíró a nemzettudat megtartásában, hisz a falu lakosságának alig harminc százalékát teszi ki az egyre fogyatkozó magyarság. Az istentisztelettel kezdődő ünnepségre szaporáztak a falubéliek. A templom előtti útszakasz mentén hosszan sorjáztak a személyautók, a rendszámokból könnyű volt kikövetkezni, hogy nemcsak az ország különböző szegletéből, de külföldi országokból is hazatértek a mezőtelkiek. Az istenházának belső tere szűkösnek bizonyult, lelki erőt adó volt a sokaság. Ezúttal a dicséretek is erőteljesebben hatottak, a jövendőben bizakodók lelkesen énekelték a templomi együttlét befejezéseként a Himnuszt. De mindezt megelőzően elsőkként a gyülekezet fiataljai ünnepi műsort adtak elő, Sinkó Fanni ügyesen gitározott. A templom falait megremegtette a helyi és a pusztaújlaki kórus közös, erőteljes szolgálata. A szószék magasából Csűry István püspök szólta az igei üzenetet, amely szintén lélekerősítésként hatott. Figyelmeztetett, ha mi el is távolodunk Istentől, de ne feledjük, hogy ő mindig velünk van, a nehézségek, a próbatételek közepette is.

Gyakorlati eredmények

Az eseményen jelen lévő Cécke község polgármestere, Drimbea Pavel Ovidiu román nyelven, de annál elismerőbben szólt az ünnepségről. Mint mondta, minden évben feltöltődik ezeken a találkozókon, mert a magyar közösség példaértékű egységben mutatja meg a maga értékeit. „A nyelvi különbözőségek sorompóját ledönti a közös istenben vetett hit”, fogalmazott a polgármester. Szabó Ödön parlamenti képviselő az érzelmek húrjainak megpengetésén túli gyakorlati eredményekről is beszámolt: napok kérdése és jelentős fejlesztésre szánt összeg érkezik a térség négy falujába az egyházkerület és az RMDSZ közös munkájának köszönhetően. A templomi eseménysort a parókia udvarán közös ebéd követte. Miközben az ízek kavalkádjában révedeztek a jelenlévők, a mezőtelegdi Pacsirták néptáncosai parádéztak az asztalok előtti téren. A szervezők rám kötötték, ne feledjem el megemlíteni, hogy a tánccsoport tagjai között ott vannak Pusztaújlak és Mezőtelki fürge lábú fiataljai is. A további jó hangulatról szintén a fiatalok gondoskodtak, Demian Erika tanárnő vezetésével vidám színpadi jelenetet adtak elő. Lassan kikoptak a szavak, a gondolatok még tovább kavarogtak a fejekben, de leginkább a szívek mélyén, hisz a hazatérés örömét, a lélekben lenyomatként hordozott gyermekkor rojtosra tépett foszlányait nem lehet szavakban megfogalmazni. Az ölelésbe fojtott elválás, a sokáig megőrzendő tekintetekkel üzent: jövőre ismét találkozunk idehaza.

Borczi Máté