Méltó módon ünnepelték meg az aratást

A hagyományokhoz híven július első szombatján tartották meg Hajdúnánáson a jubileumi, X. Hagyományörző Aratók Találkozóját. Az egész napos programon először vett részt a testvérváros Mihályfalva küldöttsége, a Magyarok Kenyere programba szánt adományt is átadva.

„Az aratás a legfontosabb ünnep a mezővárosok és mezőgazdaságban érintett települések számára. Nálunk, az Alföldön, ahol a búzatáblák úgy hullámoznak körülöttünk, mint a tenger, nem lehet kérdéses az esemény jelentősége. Az aratás maga az élet, melyet Hajdúnánáson immár tizedik alkalommal igyekszünk méltó módon megünnepelni.” Ezek a mondatok is szerepeltek abban a meghívóban, mely a X. Hagyományőrző Aratók Találkozójára invitált az elmúlt szombatra, Sarlós Boldogasszony Napja előtt egy héttel a Hajdú Bihar megyei városba, pontosabban az attól nem messze található Nyakas farmra. A hajdúváros testvértelepülése, Érmihályfalva először vett részt a bemutatón, ennek megfelelően komolyan készültek is rá: a kaszálást, marokszedést, kévekötést, keresztrakást előző héten három alkalommal is gyakorolta az Ari Erzsébet, Bibarţ-Nagy Tímea, Raţ Nicolae Cătălin és Kiss Balázs összetételű csapat, az "edzőtáborhoz" egy helyi mezőgazdász biztosított lehetőséget. Szombaton reggel felhős égbolt szabott gátat a perzselő napsütésnek, így valójában ideális időben kezdődhetett meg a bemutató, amit a Nánási Hajdú Bokréta Hagyományőrző Egyesület, a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ és a Nyakas farm közösen szervezett, utóbbi vezetője, Nyakas András vállalkozó nem kis áldozatot vállalva ellátásban részesítette a több ezer fősre tehető érdeklődő tömeget. A már géppel learatott tarló egy részén gépkocsik és autóbuszok tömkelege parkolt, hatalmas sátrak alatt reggelivel (később ebéddel) vártak mindenkit, miközben a résztvevő csapatok egy része maga is „örömfőzésbe” kezdett.

A parasztember logikája...

A rövid megnyitó ünnepséget a farm mázsaháza előtt tartották, mintegy "mérlegre téve" a szervezőket és a meghívott települések vezetőit. A szervezők évtizedes, kitartó munkáját Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke köszönte meg, hangsúlyozva: múltunk egy darabjának (mármint a hagyományos aratásnak - szerz. megj.) megőrzése nem csak lehetőségünk, de kötelességünk is. Szólláth Tibor házigazda polgármester mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrég kinevezett új megyei elnöke is üdvözölte a megjelenteket, a 18 csapatot, melyek nagyrésze a környező településekről érkezett (gazdakörök, kertbaráti egyesületek nevében), de képviseltette magát Csíkszereda, Székelykeresztúr, továbbá első alkalommal a lengyelországi Ustron és Érmihályfalva is. „Amíg a parasztember logikája nincs a helyén, addig sok minden nincs a helyén", fogalmazott Szólláth Tibor, aki az ágazat egyik gondjának nevezte a generációváltást. Nyakas András házigazda a bemutató szabályait ismertette, majd helyi lelkészek kértek áldás a napra, továbbá Jakó Sándor Zsigmond nagyjankai tiszteletes. Utóbbitól megtudtuk: hajdúnánási pedagógusok rendszeresen oktatnak Bihar megyei településeken (ezekről többször beszámoltunk már), egy „viszont-látogatás" keretében zajló táborozás okán volt jelen az eseményen. Nótaszóval vonultak a csapatok a betakarítandó búzatáblához, ahol mindenkinek ki volt jelölve egy mintegy 1 ár terület. Bár csak bemutatóról volt szó, mégis volt egy szemlebizottságnak nevezett zsűri, mely a csapatok öltözetét, rendvágását, keresztrakását, majd a terület feltakarítását is figyelte, mondta el Buczkó József, a grémium vezetője. Az érmihályfalvi csapat a 3. "pályát" kapta, egy Téglásról érkezett, illetve az ustroni csapattól közrefogva. Míg zajlott a betakarítás, a nézelődők megfigyelhették a különböző munkastílusokat, például a lengyelek nem a mifelénk szokásos keresztet raktak kévékből, hanem egyfajta kúpos alakzatot. Az utolsó kaszahúzások közepette itt is - ott is jóltáplált egérhadak futkároztak szét a lábak között, menedéket keresve, nem véletlen, hogy a tapasztalattal rendelkező gólyák is megjelentek a tarló végében.

Sok szép munka

Az aratás végén egy szekérnyi kalászost bemutató célzattal ki is csépeltek egy ma már muzeálisnak mondható, traktorról szíjáttéttel működtetett cséplőgépen. Ezt követően, a délután órákig egy újabb nagy sátorban volt nótázás és néptáncbemutató, a tarlón csikós bemutató, a gyerekeket ugrálóvárak várták, lehetett szekerezni és hintózni, a mentő- és tűzoltókocsinak pedig szerencsére nem jutott más szerep, mint hogy a gyerekek megnézzék őket belülről is. "Sok szép munkát láttak, amit sok ajándékkal tudnak viszonozni", hangzott el a jutalmak átadásakor, amikor az érmihályfalvi csapat a részvételért járó ajándékok mellett a helyi önkormányzat különdíját is átvehette. Ezek után vette át Jakab István és Szólláth Tibor a 8. Magyarok Kenyere programba érkezett felajánlásokat. Nyakas András bejelentése szerint a Hajdúnánás környéki gazdák 220 mázsa búzát ajánlottak fel, e mellé tette le jelképesen egy adományozólevél mellett Nyakó József érmihályfalvi polgármester azt az adományt is (pontosabban a 40 mázsányi teljes mennyiség jelképes részét), melyet a város RMDSZ-szervezete gyűjtött helyi kis- és nagygazdáktól. A továbbiakban a Dankó Rádió zenekara, énekesei, illetve a Tarnai Rock Band szórakoztatta publikumot, a szervezők pedig azzal búcsúztak, hogy jövő július első szombatján újra találkozzunk.

Rencz Csaba