Hibás szempontok alapján osztanák el a pénzt

Az Adóeljárási Törvénykönyvvel, valamint az Országos Területi Fejlesztési Tervvel kapcsolatos anomáliákról, s az RMDSZ álláspontjáról számolt be sajtótájékoztatón Cseke Attila szenátor. Két héten belül módosítási tervezetet nyújt be az RMDSZ.

A 2015 decemberében megjelent és tavaly február óta gyakorlatba ültetett új Adóeljárási Törvénykönyv alapján az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) arról rendelkezett, hogy a közepes vállalatok a regionális központokban, például a Bihar megyei közepes vállalatok Kolozsváron kell befizessék az adót. Az RMDSZ többször is tiltakozott e leplezett centralizálás ellen, mely híján van az átláthatóságnak is – mondta el Cseke Attila, az RMDSZ szenátora a csütörtöki, nagyváradi sajtótájékoztatón. Az ANAF álláspontja szerint viszont mindez „az eredményesebb adóbegyűjtést és adminisztrálást szolgálja”, s az idei évre vonatkozóan is fenntartotta az eljárást, holott a jogszabály csak mint kivételt említi annak lehetőségét, hogy a közepes vállalatok regionális központokban fizessék be az adót. Tehát másként is meg lehetne szervezni, de nyilvánvalóan nem ezt akarták, mondta a szenátor.

Tervezet

Az RMDSZ viszont mindig a decentralizálásért foglal állást, az utolsó lényeges hazai decentralizálását is, a kórházakét, szintén az RMDSZ támogatásával hajtották végre, azóta másik nem is követte. „Mi a szubszidiaritás elvét támogatjuk, azt, hogy az intézmény legyen minél közelebb a polgárhoz” - mondta Cseke Attila. Az RMDSZ egy jogszabály tervezetet fog két héten belül benyújtani, mely a közepes vállalatok számára az egyedüli érvényes eljárásként azt tünteti fel, hogy azokban a megyékben fizessék be az adót, ahol a székhelyük, illetve a másodlagos székhelyük található. Nem helyes, hogy az adófizetők Kolozsvárra kell utazzanak, ráadásul mindez a statisztikákat is eltorzítja, hangzott el. Tavalyi adatok szerint amúgy Bihar megyében 1082 közepes vállalatot tartanak nyilván.

„Százával” fogja a módosítási javaslatokat benyújtani az RMDSZ az Országos Területi Fejlesztési Tervvel kapcsolatban, mondta el Cseke Attila. A korábbi kormány tavaly októberben nyújtotta be a tervezetet, melyről akkor nem szavaztak, a jelenlegi kormány pedig június folyamán egy szinte hajszálra a korábbival megegyezőt nyújtott be, mely több mint háromszáz oldalnyi tanulmányt, sőt, újságcikkeket is magába foglal. Röviden megfogalmazva a gond az, hogy a tervezet alapján a pénztámogatásokat főleg a már amúgy is fejlett területekre irányítanák, a kevéssé fejletteket pedig elhanyagolnák.

Hibás stratégia

„Mi, pont ellenkezőleg, a mellett foglalunk állást, hogy az utóbbi huszonhét év alatt született különbségeket csökkenteni kell, nem növelni, és hibás az a megállapítás, hogy fejlett területek maguk után vonnák a fejletleneket is” - mondta Cseke Attila. A stratégia, amely irányt szabna Románia területi fejlődésének egészen 2035-ig, 25 milliárd eurós állami támogatást irányoz elő 2023-ig a már fejlett területek számára, s további 22 milliárd lejt a megyei és helyi költségvetésekből. „Nyilvánvaló, hogy nem kérdezték meg a megyék és települések tanácsaitól, hogy lesz-e ennyi pénz erre, vagy sem” - jegyezte meg az RMDSZ szenátora.

A tervezet egyúttal hét kategóriába sorolja a településeket, az első nyilvánvalóan a főváros, a második kategória pedig a fő regionális fejlesztési pólusoké – ide tartozik Kolozsvár, Jászvásár, Konstanca, Temesvár, Pitești, Brassó és Ploiești. Ez azt jelenti, hogy ezek a városok előnyt élveznek a pályázatok elbírálása esetén, például egy azonos pályázatra Kolozsvár startból tizenhárom ponttal többet kapna, mint Nagyvárad. A falvakat, községeket is besorolják, s például egy „vidéki pólusként” besorolt település nagyobb eséllyel nyerhet meg pályázatokat, mint mondjuk egy kisváros. Például ugyanarra a projektre Berettyószéplak öt ponttal többet kapna, mint Margitta, Tenke többet kapna, mint Szalonta, Bihardöbrösd többet, mint Belényes. „Ezek nagyon nagy ellentmondások és elfogadhatatlanok az RMDSZ számára” - hangsúlyozta ki Cseke Attila. Mint hozzátette, a stratégia az infrastruktúra fejlesztést is befolyásolja, például Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár és Brassó között két autósztráda épül, míg a mi régiókban egy sem.

Botrányokról

Kérdésre válaszolva, Cseke Attila kifejtette: a székelyudvarhelyi Kauflandhoz kötődő botrányról beigazolódott, hogy hamisan keltették, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács is azt konstatálta, hogy nem történt diszkrimináció. A felvétel készítője egy bizonyos eredményt akart elérni, s ennek érdekében háromszor is visszament a szóban forgó bódéhoz, ahol nem szolgálták ki, mivel a pénztárgép még nem működött. A felvételt többször is megszakították, de azt nem várták meg, hogy tíz óra legyen, és kinyisson a bódé. Ami pedig a kosárlabda Eb-n történt kolozsvári botrányt illeti, melynek során szurkolók meggyújtották a magyar zászlót, elmondta: bármelyik ország zászlajáról lenne szó, az ilyesmi elítélendő. Mint megjegyezte, a sport lényege az, hogy egymáshoz közelebb hozza az embereket, egyesek viszont igyekeznek ezt semmivé tenni.

Neumann Andrea