"Nem csak oltár mögött pap"

Az elmúlt szombaton és vasárnap is Érmihályfalván (is) járt Lendvai Zoltán, akit világszerte gördeszkás papként ismernek. A találkozó végén a plébános dedikálta és meg is áldotta a gyerekek gördeszkáit, görkorcsolyáit.

A Zala megyei Rédics plébánosa a székelyhídi Gyermek Jézus Gyerekotthonban tartott vasárnapi ünnepségre volt hivatalos, arra érkezőben az Érmihályfalva - Nyírábrány átkelőnél lépte át a határt. Így volt lehetséges az, hogy szombaton betoppant az érmihályfalvi római katolikus egyházközségben havonta megrendezett, és éppen azon a napon megtartott júniusi családi találkozóra, tudtuk meg Husztig Róbert káplántól már vasárnap, amikor Lendvai Zoltánt a lapunkban is beharangozott találkozóra vártuk. A segédlelkész, aki maga is a helyi fiatalok kedvence stílusa, közvetlensége okán, hozzátette: amikor megtudták, hogy a "gördeszkás pap" a közelben lesz, elhatározták, meghívják, hogy a helyieknek is mutassa be egyrészt tudását, másrészt úgynevezett új-evangelizációs módszerét, azt, hogy "a pap nem csak az oltár mögött pap".

Közös hang

A jelzett időre meg is érkezett Lendvai Zoltán az egyik helyi bevásárlóközpont parkolójába, ahol saját gördeszkával "felszerelkezett" mintegy kéttucatnyi gyerek és fiatal, de még több felnőtt is várta. A jó órányi program valamennyiüknek (kortól és azt is mondhatjuk, hogy vallási hovatartozástól függetlenül, hiszen nem csak katolikusok voltak jelen) kellemes kikapcsolódást jelentett. A tisztelendő azonnal megtalálta a közös hangot a gyerekekkel, és miközben megmutatta sokféle gördeszkáit, hogy, hogyan kell azokat kezelni, hogyan kell felugrani rájuk, majd rajtuk maradni, arról is szó esett, hogy ahogyan egykor az idősebbek minden munka kezdete előtt, úgy ő is keresztet vet minden gördeszkázás előtt ("ez egy bemelegítő mozdulat"), hogyan imádkozik, hálát adva a sikeres sportolásért, vagy éppen hogyan ajánlja fel az esések fájdalmát Jézusnak. A gyerekek pedig csüngve szavain, maguk is keresztet vetettek imádkoztak (nem különben a felnőttek).

Az ima hullámhosszán

Szentháromság vasárnapja volt, ennek okán is került szóba a szeretet, a mondás, miszerint a szeretett személyért életünket is odaadnánk. Az atya értelmezésében ezt azt jelenti, hogy nem meghalni kell a másikért, hanem az életünket "cseppenként" (szavanként, mozdulatonként vagy akár "idegeskedésenként") adjuk a szeretettnek (erre természetesen a felnőttek bólogattak inkább). A gyerekek azonban a gyakorlati résznek örültek jobban, amikor Lendvai Zoltán bemutatót tartott, reverendája vitorlaként lobogott utána. A találkozó végén a plébános dedikálta is a gyerekek gördeszkáit, azzal búcsúzva tőlük, hogy "az ima hullámhosszán tartjuk a kapcsolatot, akinek pedig lehet és van is fészbukos oldala, azokkal ott is". Nem maradt el a gördeszkák, görkorcsolyák, kerékpárok megáldása sem: a kereszt alakban elhelyezett alkalmatosságokra és azok használóira szállt áldás.

Rencz Csaba