Műfajkavalkád a Népkertben

Bár vasárnap a kora délutáni órákban már esett Budapest környékén és kb. 4–5 óra az „átfutás”, az érsemjéni falunapok résztvevői, szervezői is megúszták szárazon a délutánt és az esti/éjszakai programokat is.

A hét végén tartott érsemjéni falunap délutáni programja a Népkertben az óvodások és iskolások előző nap már bemutatott műsorának ismétlésével kezdődött. Ezt követte a néptáncgála, melynek elején egy meglepetésben is volt részünk. Lapunkban annak idején beszámoltunk arról, hogy tavaly ősszel a községhez tartozó Érselénden, a helyi Fiatalok Egyesülete és a Hajdú-Bihari Zenészek Hagyományőrző Egyesülete a Bakator zenekar koordinálásával, Kaba Gábor és Sima Gábor támogatásával gyerekek népzenei oktatásba fogott. Akkor hangszereket adományoztak a célra, hegedűt Heit Lóránt, brácsát Török Péter oktat. A Csengő-bongó népzenekar nevet választott, nyolc tagot számláló gyerekcsapat ezúttal lépett először közönség elé, palatkai és dunántúli népzenét játszva. A továbbiakban a helyi Ezüstperje, a monospetri Bábota, a fülöpi Búzavirág és az Érkörtvélyes néptáncsoport lépett színpadra több koreográfiával is. A végén minden táncos közös meghajlásra sereglett a színpadra, amikor újabb meglepetés következett, leginkább az ünnepelt számára: a díszletként szolgált és ott maradt asztalra „felrepített” ezüstperjés Ványi Zsanett e napon ünnepelte 13. születésnapját, melyből 7-et már néptáncosként élt meg, de eddig minden bizonnyal ez a legemlékezetesebb.

Sokszínűség

Műfajváltás után a Silver Wings Egyesület érmihályfalvi és érkörtvélyesi táncosai mutattak be részint új, részint már díjnyertes produkciókat, és – ha már meglepetések délutánja – egy keringőt is. A helyi Feel the Rhythm csoport csupán egy koreográfiával, de jelezte: működik. Újabb műfajváltással a nagyváradi MM Pódium művészei, Molnár Júlia és Meleg Attila, a biharszentjánosi Margaréta menettánccsoport négy tagjával kiegészülve adták elő Hacacáré című, örökzöld- és operettslágerekből összeállított műsorukat, mellyel elsősorban az idősebb korosztálynak szereztek örömet, bár fiatalokat is láttunk például a Te rongyos élet-et énekelni. A változatosság kedvéért a szalontai Wrong Way együttes következett, saját szerzeményeken kívül egyebek mellett Republic, Roxette, Hooligans, Bon Jovi nótákkal. A csapat igen sebesen kellett elhagyja a színpadot (a hangszereket is csak később pakolhatták le), mert érkezett Zoltán Erika, aki két táncosával időutazásra hívta az akkorra ezres nagyságrendűvé duzzadt tömeget: jórészt az 1980-as évek végéről, 1990-es évek elejéről való legnagyobb slágereit adta elő. A hangszórókból előjött énekhang is a korabelit idézte, fogalmazzunk úgy, hogy nem mindig egyezve a mai beszédhanggal, ám meg kell hagyni, hogy az énekesnő kiváló hangulatot teremtett, rajongói hosszasan fotózkodtak vele később a színpad mögött.

Tűzijáték

Utolsóként a székelyhídi Control Dance Group állt színpadra, néhol akrobatikus elemekkel tűzdelt show-műsorukat még nézni is fárasztó volt, sőt, a fiúk break-bemutatója a betonplaccon még fájdalmas is lehetett. Mindez azonban nem tükröződött lendületükön, amit az sem tört meg, hogy közben, éjfél előtt, már a Népkerten kívüli tűzijátékhoz szólították a tömeget. Akinek volt még energiája, a tűzijáték után még diszkóban fáraszthatta magát, a már említett eső pedig hétfőn reggelre, de csak megérkezett.

Rencz Csaba