A siteri templom restaurálás utáni átadása

Hálaadó istentisztelet keretén belül került átadásra és megáldásra szombaton, 2015. október 17-én délután az Árpád-kori siteri templom. Sokak segítségének köszönhetően gyönyörködhetünk ismét a templom ritkaságba menő freskóiban.

Esős, sáros, őszi idő jellemezte 2015. október 17-ét, amikor a délutáni órákban egy hálaadó istentisztelet keretében átadták a kívül-belül felújított, restaurált siteri Árpád-kori templomot, amelyet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldott meg. A magyar kormány részéről jelen volt dr. Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Szabó Ödön az RMDSZ parlamenti képviselője, Emődi Tamás építész, a KREK műszaki előadója, Lángi József székesfehérvári restaurátor, Káldi Gyula, a Teleki László Alapítvány részéről, Farkas Zsolt, a KREK közigazgatási előadótanácsosa, Salánki Lóránt, a KREK gazdasági tanácsosa, Vitályos Barna, Hegyközcsatár község polgármestere, illetve alpolgármestere, Tóth Gyula, Dukrét Géza tanár, helytörténész, a környező települések református és római katolikus lelkipásztorai és presbiterei, siteri presbiterek, gyülekezeti tagok, más településekről érkezettek, magyarországi vendégek.

Istenben bízni

A KREK püspöke igemagyarázatát a 2Kir 11:9-12 alapozta, amely kétezernyolcszáz évvel ezelőtt történt eseményre emlékeztet bennünket, mely szerint egy nagymama kimenti a hat éves gyermeket, hogy majd negyven évig uralkodja Judeát. Ennek a történetnek a mondanivalója ma is aktuális, és azt jelenti, hogy jöhet akármilyen válság, Isten az Ő népét nem hagyja, így nem hagyja a siteri templomot sem azok karmaiban, akiknek nemzeti, kulturális örökségeinkre fáj a foguk, mert az élő Isten ott is jelen van, ahol omló falak vannak, és nem hagyja azt összeomlani. Nincs más feladatunk, mint az isteni feladatban részt venni, körbeölelni a templomot és a gyülekezetet – hallhattuk az igemagyarázatból.

Értékeink védelme

Az istentiszteletet követően elsőként dr. Puskás Imre helyettes államtitkár szólt a jelenlevőkhöz. Bemutatta a magyar kormány által kezdeményezett és az Országgyűlés által elfogadott, a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását és megismertetését célzó Rómer Flóris Tervet. A terv megvalósítására 2018-ig évente 200 millió forint támogatást kell biztosítani a kulturális örökség védelméért felelős tárca költségvetésében határon túli épített örökség megóvása jogcímen.

Szabó Ödön parlamenti képviselő felelevenítette azokat az emlékeket, amikor Gavrucza Nagy Emese tiszteletes asszony bekopogott Vitályos Barna polgármesterhez és együtt keresték meg, hogy közösen találjanak anyagi segítséget a leromlott állapotban lévő Árpád-kori siteri református templom felújításához. „Mi mindig segítettünk lehetőségeink szerint kisebb-nagyobb összegekkel nemzeti és kulturális örökségeink megmentése érdekében. (…) Egyházainkban is kialakult egy szakember gárda, akik mindent megtesznek műemlékeink védelmében. (…) Nagyon sok pályázatunk van, szakemberhiány nincs, a pályázat megírása nem okoz gondot. Ami sok esetben hiány, az az önrész, ami gondot okoz, ezért is megelégedéssel fogadtuk a magyar kormány által kezdeményezett és létrehozott Rómer Flóris Tervet. Együtt sok mindent elérhetünk, ez is olyan, mint egy fa, amely több irányból táplálkozik. (…) Úgy járunk elől jó példával, ha összefogva teszünk meg minden tőlünk telhetőt magyar nemzeti örökségünk védelmének érdekében” – mondta a képviselő.

Káldi Gyula építész a Teleki Alapítvány részéről elsőként arról beszélt, hogy Rómer Flóris volt az, aki részletesen írja le a siteri templomban látottakat és tapasztaltakat, a falképekről, valamint Teleki Lászlóról, aki akár járhatott is Siterben. Elmondta, hogy amikor hallottak a siteri templomról összeállt egy csapat, amely eljött, és döntöttek arról, hogy anyagilag támogassák a kutatást, feltárást, restaurálást, hiszen az alapítvány célkitűzése még a viszonylag könnyen hozzáférhető külső támogatási forrás, amely kiemelkedő segítséget nyújtott közös kulturális örökségünk értékeinek összeírásához, megóvásához, méltó módon történő konzerválásához és bemutatásához. „Hangsúlyozzuk, hogy mindez a helyreállításokat előkészítő kutatási támogatásoknak és a szakirányú felügyeletet gyakorló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki Alapítvány munkatársainak köszönhetően a szakmai előírásoknak messzemenően eleget téve történt” – mondta az építész.

A székesfehérvári restaurátor, Lángi József a siteri templomban tett látogatásának élményeit elevenítette fel. „Amikor először jártam itt 1997-ben ónos-jegeseső áztatta fel a templom környékét, alig tudtam néhány használható képet készíteni. A gondnok úr szomorúan, gondterhelten mutatta meg a belső teret is. Ami itt fogadott gondolkodóba ejtett, hogy mikor lesz ebből felújított templom. Lám, eljött az, amikor a mai napon itt állhatunk és gyönyörködhetünk a feltárt és restaurált falképekben” – emlékezett vissza a restaurátor.

Önzetlen segítség

Gavrucza Nagy Emese siteri lelkipásztor (aki tegnap tartotta a siteri gyülekezetbeli kijelentkező istentiszteletét, mától egy másik gyülekezetben fogja hirdetni Isten igéjét), megköszönte mindenkinek azt az önzetlen segítséget, amivel hozzájárultak, melléjük álltak és ott hagyták kezük nyomát a templomon, hogy „mi és majd az utókor is gyönyörködhessen a templom ritkaságba menő freskóiban”. Vitályos Barna, a siteri gyülekezet presbitere, polgármester a templom fényképével díszített helyi készítésű palackozott bort, és egy mappát ajándékozott minden meghívott vendégnek. A mappa a siteri templomról készült grafikát tartalmazza, amelynek egy részét a helyi születésű és itt lakó Gyurkovics Éva grafikus keze munkáját dicséri. A hálaadó istentisztelet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének áldásával, és nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget, majd a helyi gyülekezet meghívására mindenki átvonult a kultúrházba, ahol szeretetvendégségre várták a jelenlévőket.

A templom építéstörténete

Emődi Tamás építésztől, a KREK műszaki előadójától megtudtuk, hogy a templom építésére vonatkozóan csupán a 18. századtól kezdődően vannak adatok. A 2002–2007 között végzett falkutatások és régészeti feltárás nyomán körvonalazódott a templom építéstörténete. Megállapíttatott, hogy korábban már állt itt egy a mainál kisebb, 12. századi, egyenes szentélyzáródású templom. Úgy vélik, hogy a keleti hajórészt a szentéllyel a 13. század közepén emelhették, míg a nyugati hajóbővítmény a keskeny félköríves, rézsűs bélletű ablakok alapján a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. A hajóban nyugati karzat mindig állt. A déli falban egy félköríves záródású ajtó került elő, mögüle a faltestben indult a lépcsőfeljáró a nyugati karzatra, melynek a lenyomatai ma is jól láthatók a déli falon. Az épület legérdekesebb része a hajó délkeleti sarkában előkerült oltárépítmény. Az északnyugati sarkán szabadon álló oszlopra támaszkodó, élkeresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratos kifestéssel bírt. Keleti falán egyenes vonal jelöli az itt állt oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, trónoló Krisztus képét. Jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A cibórium rendkívüliségét az adja, hogy a Kárpát-medencében egyetlen hasonló építményt ismerünk, mely a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomában maradt fenn a 15. századból.

Tóth Zsigmond