Lorántffy Zsuzsanna emlékezete Tenkén

Múlt csütörtökön került sor a Tenkei Művelődési Kör újabb összejövetelére, melyen Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkész éltette Lorántffy Zsuzsanna emlékét.

Igen szerencsésnek mondhatja magát az a tenkei polgár, akihez minden hónapban közel megy a kultúra. Kitalálta a református lelkész, Berke Sándor és neje, hogy falusfeleik számára a prédikált égi üzenet mellé ragasztaniuk kellene földi tudományokban és művészetekben való jártasságot is. Tervük megvalósításához létrehoztak egy Művelődési Kört, melybe mindenki beállhat felekezetre való tekintet nélkül, vagy arra való tekintettel, aki tenkei vagy a környező településeken lakik. Figyelmesen követve az újsághirdetéseket, nem marad ki egyetlen hónap sem, hanem megtalálják a módját és az előadóját annak, hogy tartalmas, színvonalas és igen tanulságos alkalmat szerezzenek a vidéken élő, és az ilyen lehetőséghez nem mindig hozzájutó magyar embereknek. A közösség pedig hálásan fogadja a Kör előadásait, bemutatóit. Alapközönsége mindenekelőtt az idősek otthonának lakói, és hozzájuk jönnek a gyülekezetből és a környékről. Az évek óta tapasztalt létszám nemigen változik, 25-30 főre mindig lehet számítani. Így történt a múlt csütörtökön is. Az olaszi lelkész átfogó képet festett a korról, melyben a Rákócziak és a Lorántffyak éltek. A nőideál változik koronként, de az állandóságot képviselő magas erkölcsű és népe javát szolgáló Lorántffy Zsuzsanna jelleme, eszménye mindig időszerű marad. Ezért válhat minden mai asszonynak és lánynak eszményképévé az 1600 és 1660 között Sárospatakon, a Bodrog mellett élt fejedelemné.

Miközben öt fia közül három gyermekét elveszíti, férje halálát elszenvedi, hűséges tud maradni Istenhez. Példája ő annak a keresztyén asszonynak, aki bibliásan él, nem bigott, de minden alkalommal menedékévé válik hite és égi támogatója, amikor elnehezül élete. Kiváló gazdaasszony, birtokainak gyarapítója, a gyógynövények termesztésének és használatának híressé vált művelője. No, és ne feledkezzünk el kézimunkáiról, úrasztali terítőiről, melyet a nemes asszonyokkal művelt és megajándékozta velük az egyházakat, így Olaszit is. Bőkezűségéről beszél a sárospataki, debreceni, váradi, fogarasi és még sok más iskola. Puritán életszemléletéből, szellemiségéből, mely szerint az anyanyelven való tanulás megillet minden népet, alapított román iskolát a fogarasi román gyerekeknek, lefordíttatta a hitvallást is nekik. A könyvnyomtatás pártolása és gazdag támogatásának eredménye a Váradi Biblia, a messze földön híres váradi nyomda és több más intézmény.

Végrendeletében meghagyta, hogy férje mellé, I. (öreg) Rákóczi György mellé temessék a gyulafehérvári székesegyházba, de menye (Báthory Zsófia) a háborús körülmények miatt egyelőre a sárospataki római katolikus templomban temettette el. Nemsoká az osztrák katonák feldúlták sírját, szétszórták csontjait, - megtalálhatatlanul. Emlékéhez visszajárunk, mert élő emlékezetét őrzi bibliás hite, példás családanyai és hitvesi élete, ajándékozó nagylelkűsége, valamint ránk hagyott kincsei: kelyhei, úrasztali terítői, református iskolák szellemisége, és az emlékét bronzban hirdető szobra a várad-olaszi templom előtti parkban. A tartalmas estét marasztaló, hosszabb beszélgetéssel köszönte meg a hallgatóság.

Incze Zsolt