Új szakasszal bővült a turistaösvény

Mivel a Sebes-Körös révi szorosának bejáratánál hamarosan befejeződnek az új híd építési munkálatai, a hegyimentők új szakasszal egészítették ki a piros pont turistaösvényt. Májustól biztonságosabban, gyönyörű helyeket érintve lehet majd feljutni a révi barlanghoz.

A Sebes-Körös révi szorosa mintegy 3 km hosszan, Rév község és Vársonkolyos között húzódik, az úgynevezett Cholnoky-mészkőtömbben, mely a Királyerdő mészkőfennsíkjának legszebb része. A Kárpátok koszorúját mintegy bezárja a Nyugati Peremhegység/Nyugati Kárpátok, s ennek nyugatra néző nyúlványa, a Királyerdő. A Révi-szoros történetének hősei: a mészkő, a tektonikus erők és a víz. Hajdani tengerek meszes vázú élőlényeinek – korallok, kagylók, csigák, foraminiférák, mikroszkopikus lények – maradványaiból keletkezett ez az üledékes kőzet, tudtam meg Juhászné Orth Ibolya tanárnőtől. Az egykori bánya környékéről előkerültek szép ammonitesz-, belemnitesz-, kagylókövületek. A sziklafalakon jól látszanak azoknak az óriási tektonikus erőknek a nyomai, amelyek az eredetileg vízszintes rétegeket összepréselték, meggyűrték, összetörték. Ezeknek a töréseknek, vetődéseknek a mentén alakultak ki a barlangok és maga a szoros is, miután e terület véglegesen szárazra került.

Ma is Czárán útján

A pliocén végén lépett színre mellékvizeivel az Ős-Körös és megkezdte harcát a sziklával. Győzelmének eredménye az a csodálatos, vadregényes sziklaszoros, melynek aljában ott kanyarog, bár csendesebben, de harcát tovább folytatva napjaink Köröse. Az Ős-Körös mellékvizei lassan eltűntek a fennsík repedéseiben, üregeiben, a felszínen hagyva száraz völgyeiket.

A völgy meredek (100- 200 méteres) falainak köszönhető, hogy az 500–600 m magas fennsík hegyvidéknek látszik. Az uralkodó mészkő mellett található még nálunk permi, rózsaszín homokkő, fiatalabb homokkövek, agyag, márga. Vidékünk a középkor végén a Tethys-tenger egyik északi szigete volt, ekkor ülepedett le a tenger peremvidékein, öbleiben az a vastag márga réteg, mely jól látható a falu feletti vízmosásokban (Ördögmál), a Körös medrében. Az első turistautakat Czárán Gyula – akit méltán neveztek a „természet szerelmesének” – építtette meg saját költségén az 1900-as évek elején. Ma is az általa sziklába vésett lépcsőket koptatjuk, ha a piros pont és a kék csík jelzéseit használjuk (Ménmarót körút).

Tájékoztató a jelzett utakról

Kiinduló pontunk a menedékház, ahol egy térképtábla tájékoztat a jelzett utakról. A menedékház azon a mintegy 15 m magas mésztufa-travertinó tömbön épült a múlt század elején, amit a Zichy-cseppkőbarlangból kifolyó, szerteágazó víz épített a benne feloldott mészből. Erről a teraszról írja 1864-ben Hunfalvy: „Fokozataiból erős vízforrások fakadnak, amelyek szép zuhatagokban a Körös felé rohannak.” A barlang felfedezése (1903. november 10.) után egyesítették, így alakult ki a vízesés. Az akkori, bővizű forrás nyílását robbantással kibővítették és így tárult fel a földalatti mesevilág a meghatódott emberek előtt. A barlangnak más bejárata is lehetett, napjainkban az egyik oldalágban barlangi medvecsontokat találtak. A barlangba jól képzett vezetővel juthatunk be, aki színesen és szívesen magyaráz, tájékoztat. Ha vonattal érkezünk, a barlangi megállónál (Halta Peştera) szállunk le és a hídon átkelve, a Körös folyását követve eljutunk a menedékházhoz.

Szép tájak

Mivel a jövő hónap közepéig befejeződnek az új híd építkezési munkálatai, a helyi polgármesteri hivatal azzal a kéréssel fordult a Bihar Megyei Hegyimentő-szolgálat tagjaihoz, hogy az új hídtól egészen a barlangig építsék ki, tegyék biztonságossá a turistaösvényt a Körös bal oldalán. Erre nagy szükség volt már, hiszen valamikor a Körös jobb oldalán, a vasúti töltés mellett kényelmes ösvényen lehetett felsétálni a barlanghoz. Idővel, a vasútnál (CFR) egyre nagyobbak voltak a leépítésék, így már nem maradt ember arra, hogy ezt a munkát elvégezzék. A Körös sok helyen elmosta az utat, sok helyen a gaz, a bozót nőtte be, így évek óta már csak a vasúti síneken járva lehetett feljutni. A hegyimentők, Pintér István vezetésével, már hetekkel ezelőtt elkezdték a munkát, megtisztítva, kijelölve, biztonsági láncokkal felszerelve a mintegy 1,5 km hosszú turistaösvényt, ami a piros pontot egészíti ki és az új hídtól egészen a révi barlangig vezeti fel a turistát. A piros pont kb. 5–6 km, 3 és fél órás turistaút, 141 m szintkülönbséggel. Pintér Istvántól megtudtuk: az új hídtól a barlangig nagyon szép tájakat érintve kb. 25 perc alatt lehet majd felsétálni, a jelzések annyira láthatóak, hogy eltévedni nem lehet. Persze az új turistaút két oldalán rengeteg a kidőlt fa, ami nem biztos, hogy jót tesz az erdőnek, a régi, összedőlt menedékház pedig az egész szurdokvölgy szégyene. Lehet, sokan nem tudják, de idén augusztusban lesz 110 éve annak, hogy hivatalosan megnyitották a Zichy-barlangot. Addig még tenni kéne valamit, hiszen egyre több turista fog érkezni a barlanghoz és környékére.

Devenc vezér tanyája

A piros pont egy ideig együtt halad a kék csíkkal, s a Körös folyásával, a sziklapárkányt elhagyva meredek úton kígyózunk fel a Csertetőre (506 m), közben érintjük a Devence-barlangokat, a Püspök-sziklákat (Kettőskő). Devence-barlangok: Pince (297m), Kecske (350m) és a legtágasabb Devence (Dovenc) 360 m magasságon. A hagyomány szerint egy Rákóczi-korabeli felkelő vezérnek, Devencnek volt a tanyája. Ezek a barlangok az ősember nyomait őrizték, őrzik. Az ásatások során csontár, obszidián penge, kőkalapács, szerpentin kővéső kerültek elő.

Hasas János