Biciklivel Váradon: 34 km lehetőség, sok káosz

Sokkal jobb a helyzet, mint pár éve, de jónak még így sem mondható
Sokkal jobb a helyzet, mint pár éve, de jónak még így sem mondható
Mintha változni látszana valami az utóbbi időben Nagyvárad kerékpárosokhoz való viszonyulásában, vélhetően azért, mert a vezetők meglátták az üzletet a fejlesztésben, az EU pedig ilyen projekteket is finanszíroz már. Lássuk, hol tartunk most e témakörben a bihari megyeszékhelyen.

Újabb fejlesztések várhatók Nagyvárad kerékpárút-hálózatában, a város számos pontján, de főleg a belvárosban. Többször ejtettek már el információmorzsákat ezekről az utóbbi időben az önkormányzatnál. A lényeg, hogy a városban már meglévő, összesen mintegy 34 km-nyi bicikliutat több helyen, a már létező részeket összekötő szakaszokkal bővítenék ki – a jelenlegi hálózat ugyanis épp alig nevezhető hálózatnak, inkább esetlegesen megépített szakaszokról, valamint járdákra felhúzott csíkokról (azaz utóbbi esetekben ál-bicikliutakról) szól. A városháza által benyújtott és benyújtandó uniós támogatási projektek különböző fázisokban vannak, így a következőkben megépítendő új szakaszok képe is széteső a külső szemlélőnek.

Ez is valami

Már ahhoz is évtizedek kellettek 1989 után, hogy egyáltalán rájöjjön valamelyik váradi adminisztráció, hogy nem valamiféle hóbort a kerékpárút-építés, hanem egyrészt a felelős településfejlesztés egyik alapelemévé vált, másrészt meg akár jó üzlet is. Nagyvárad kerékpáros hálózata csak az utóbbi években kezdett kiterjedtebbé válni. Jelenleg mindegyik főbb városrészben van már ilyen, de változatlanul gond, hogy egyes szakaszokon csak a járdára festett sáv a bicikliút, itt sokszor kell kerülgetni a többnyire tájékozatlan (és csak nagyon ritkán kifejezetten dacból vagy rosszindulatból), a bicikliúton járkáló gyalogosokat, de ott is vannak hasonló gondok, ahol ugyan egymás mellett halad járda és külön bicikliút is, a gyalogosok mégis az utóbbit is használják – jellemző példa erre a Körös-partnak a Densușeanu híd és a Bémer tér közötti szakasza, de persze máshol is van ilyen. Mindenesetre ma már mondjuk a Rogériuszról Szőllősre is el lehet jutni kerékpárral, meg más irányokban is átszelhető a város így. A fő újabb gond azonban most kezd körvonalazódni: az összevissza megépített szakaszok ritkán kötődnek össze, sok a megszakítás az útvonalakon, néha váratlan terepakadályok is vannak – úgyhogy inkább laza tekerésre jók ezek az utak, semmint sportolásra.

Kevés, ami van

2009-ben a városban 14,5 km-nyi ilyen út volt, akkoriban volt a csúcspontján az, hogy a járdára húzott csíkokkal hivatalosan elintézték az egészet, de az így leválasztott sávokat nemcsak a gyalogosok használták tovább zavartalanul és tudatlanul, hanem az autók rendszeresen parkolónak használták azokat. Azóta indult meg némi fejlesztés, de a hasonló méretű, de fejlettebb városoktól még így is elmaradunk ebben. Az itteni eddigi legnagyobb beruházást szintén az EU finanszírozta, mégpedig határon átnyúló projekt keretében, amelynek célja Várad és Berettyóujfalu kerékpárúttal való összekötése volt. Így épült meg a borsi határátkelőn átvezető út is – amelyet a Váradon kívül eső szakaszán egyébként nagyon ritkán takarítanak és gondoznak. Ezen út része az a szakasz is, amely a megyeszékhelyen a Dacián halad át, majd a Podului-on, aztán a Körös parton bevisz a Szent László hídig. De arra is jó példa ez, hogy a hídnál meg is szakad az út, más kerékpárutat kereshet, aki akar, de addig vagy közúton vagy járdán kell haladnia, utóbbit szabályosan nem is teheti. Egy másik ismertebb szakasz az Őssiben lévő Carol hídtól indul az Oneștiloron és az Aradi úton át, a Padișuluion, aztán a Pece jobb partján halad, míg végül az Ogoruluion ér véget. Ugyancsak e nemzetközi projektben készült az, ami a Ștefan cel Maren halad, lemegy a Lacul Roșun az Olaszi parkig (a Lacul Roșun eleve abnormális módon az út szintjénél magasabb járdát nevezték ki bicikliútnak, a szintkülönbséget nem javították ki, ami balesetveszélyes) aztán megint van egy hiátus, utána pedig a Decebalon folytatódik az út a Körös partjáig.

Van egy rövidebb út még a Densușeanu és a Decebal hidak között, egy másik közismertebb, a Pece partján a Cantemiren. A Körös bal partján van ilyen az Averescun, a Constantin Prezan hídig. A Brăteanu parkban is indul egy, ami a Dinamo strandig vezet, de találni szakaszokat az Armatei Românen, a Horea környékén, a Salca parkban, a Petőfi parkban, és utóbbiakhoz hasonlatos módon szintén van egy rövid sehonnan sehova vezető szakasz Püspökiben. Aki csak lazán tekerni akar, annak is csak esetleg megfelelők ezek, aki viszont sport és vagy kifejezetten helyváltoztatás céljából használná az utakat az jogosan elégedetlen az állandó megszakításokkal. Van, aki például arra panaszkodik, hogy a Fő utca környékéről lehetetlen simán eljutni a Nagyállomásra, más arra, hogy a Szent László térről az egyetemre is képtelenség, de például a Nagyvásártér és a Vár környékén sincsenek ilyen utak, és még sorolhatnánk. Mind gyakoribb kifogás, hogy a város legtöbb látványosságához nem vezetnek ilyen utak, és azt is sérelmezik sokan, amit már említettünk, hogy a kerékpáros sáv sokszor csak a járdából vizuális jellel leválasztott rész, de olyan is van, ahol meg a gyalogosok jártak rosszul, mert szintén abnormális módon egyszer csak egész szélességében elvettek tőlük járdaszakaszokat, kerékpárútnak nevezve ki azokat, amikor eljött egy-egy uniós finanszírozási program lezárása. Jelenleg úgy tűnik, a vonatkozó tervekben új szakaszok kialakítása ugyan szerepel, de az nem, hogy az utóbb említett, soha nem szerencsés, közös, gyalogosok és biciklisek által használt részeket mindkét tábor örömére átalakítanák.

Lesz több

Szóval az önkormányzat teljesen új szakaszokat tervez. Három km-nyi ilyen lesz a Szilvásban, a Cazabant Biharszentandrással összekötő leendő autóút terveiben is szerepel bicikliút, illetve épp tegnapi lapszámunkban írtunk a Ghillányi-Szőllősi úton tervezett infrastrukturális beruházásokról, melyek bicikliutat is magukba foglalnának. A Metropolisz-övezet nevében két olyan pályázatot is benyújtottak már, amely két másik, szintén Szentandrásra vezető kerékpárútról szól. Ilie Bolojan váradi polgármester felhívására egyébként a Metropolisz-övezet vette át azt a feladatkört, hogy új útvonalakat javasoljon. Eddig nyolc ilyen javaslatot tett, például a Fő utca, a Nagyállomás, a Dacia, a December 1 park és a Vár körzetében építendőkre. Adrian Foghiș, a Metropolisz Övezet igazgatója azt mondja, most már főleg olyan utakat szeretnének a bicikliseknek, amelyeken munkahelyekre és iskolákba is el lehet jutni. Sokan igényelnének még kerékpárutat Várad és Félix-fürdő közé. Ez szerepel a Metropolisz Övezet és Váradszentmárton terveiben is. Utóbbinak a polgármestere, Cristian Laza Várad és Váradcsehi között szeretne egy hét km-es közutat, amelynek mellékprojektje lenne a Várad és Félix közötti bicikliút, az erdőn keresztül. Ez is csak a terv kezdeti szakaszában van azonban, ahogy a többi említett fejlesztés sem lépett még a kivitelezés szakaszába – úgyhogy a váradiak (meg a nálunk kerékpározó máshová valósiak is) tovább kerülgethetik a terepakadályokat, a szabálytalanul parkoló autókat, meg a gyalogosokat…

Álláspontok

Megkérdeztük a témáról a váradi önkormányzat sajtóosztályán Mirela Macrát, valamint a Metropolisz-övezet vezetőjét is, Adrian Foghișt is. Ők elmondták: nem is újdonság, hogy a Nagyvárad Metropolisz Övezet jogköre a javaslattétel e témakörben. Sőt, ez már a létrehozataluk óta az ő jogkörük. Inkább arról van szó, hogy mostanság kezd aktivizálódni, tartalommal megtelni. Szerintük amúgy is ez a logikus, hiszen nemcsak egy város útjairól van szó, hanem a megyeszékhelyet más településekkel összekötő utakról is – így kvázi természetes, hogy a Nagyvárad Metropolisz Övezet javasol. Ennek nyomán azonban maga a tervezés és a finanszírozás megoldása megint csak a váradi önkormányzat dolga – már amennyiben nem más önkormányzatokkal közös tervekről van szó, hiszen utóbbi esetben nyilván őket is bevonják.

Szeghalmi Örs



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .