„Betyárkodtak” Kiskerekiben a hét végén

Akt.:
„Betyárkodtak” Kiskerekiben a hét végén
Betyár Fesztivált tartottak a hét végén Kiskereki községben. Ennek során sok “betyáros” programra is sor került, de volt több avatási ünnepség is, és nem maradtak el a “hagyományos” falunapi szórakoztató előadások sem.

Betyár Fesztivál néven tematikus községi napokat rendeztek a hét végén Kiskerekiben. Községi napokat mondunk, ugyanis a község mindhárom településére jutott esemény, igaz, Érkeserű és Asszonyvására csak egy-egy programmal vette ki részét, a java a községközpontban zajlott. Pénteken este már koncertek, előadók (Control Dance Goup, Mohácsi Brigitta, Insect) várták a közönséget a sportpályán felállított színpad elé. Szombat délelőtt/délben – miközben megkezdődött a főzőverseny és a focibajnokság, illetve a Pusztai Farkasok íjászbemutatót tartottak, továbbá csikós- és lovasbemutatóra várták az érdeklődőket – Érkeserűben a hagyományos Szent Anna-napi búcsúra került sor a római katolikus templomban. Az istenháza ezúttal is megtelt helyi és környékbeli hívekkel, az ünnepi szónok Fodor József vikárius volt, aki beszédében egyebek mellett arról szólt, hogy legyünk jók, és cselekedjük is a jót ne csak elvárjuk másoktól.

Bocskai szellemisége

A kora délutáni órákban két avatási ünnepségre is sor került, az elsőre Kiskerekiben, a másodikra Asszonyvásárán. Előbb a községközponti Bocskai István Általános Iskola főépületénél Nyíri Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket, a tanintézet névadója emléktáblájának avatóján. Mint elmondta, reméli, hogy jövőre már a szobor felavatására is sor kerülhet, így is tisztelegve a régió nagy fejedelme előtt. Bocskai életútját Gellért Gyula bihardiószegi lelkész, a nyúzóvölgyi népünnepély főszervezője mutatta be (idén augusztus 11-én rendezik meg az Álmosd-Diószegi csataimitációt, a program ismertetésére visszatérünk – szerz.megj.). Kitért a fejedelem ország- és nemzetépítő, béketeremtő munkásságára. Úgy ítélte meg, hogy az iskola nevének kiválasztásakor jól döntöttek, hiszen “az iskola veteményeskert és aranybánya”, ahol a jövendő épül. Ugyancsak a névválasztást helyeselte Szabó Ödön képviselő, ami szerinte kifejezi egyben, hogy az illető közösség felvállal egy szellemiséget, illetve egy közösséghez való tartozást is. A Bocskai-emléktáblát Nyíri Sándor és Szabó Ödön leplezte le, majd koszorúzta meg.

A szabadság elkötelezettje

Ezek után az egybegyűltek autóbuszra szállhattak, de voltak akik saját kocsijukon indultak Asszonyvásárára, a következő avatóra. A református templom kertjében Kuthy Sándor néhai református lelkész-esperesnek kopjafát állítottak. A falu iskolája is Kuthy Sándor (1783-1851) nevét viseli, az előbb debreceni, majd göttingeni diák életéről Gavrucza Tibor ny.lelkész beszélt. Mint elmondta, nevezett érmihályfalvi és székelyhídi szolgálat után került Asszonyvásárára, 1846-ban választották esperesnek. Emlékének a Jakabffy László mérnök adományozta kopjafa általi megőrzését azért is megérdemli, mert a szabadság szellemiségének elkötelezettje volt, a ’48-as szabadságharc leverése után üldözötteket bujtatott. Gavrucza Tibor szerint az asszonyvásári kopjafa nem csak Kuthy Sándor, de az Érmellék minden “szabadságharcosa” előtti tisztelgés, bármely korban élt is. Nem csak azok vittek véghez hőstetteket, akik a ’48-as szabadságharc ütközeteiben vettek részt, de azok is, akik annak leverése után vállalták az emberség parancsát, jelesre vizsgázva abból, és így megérdemelten példaképekké lesznek – ezt már Szabó Ödön képviselő mondta. Az emlékek, az emlékezés fontosságát hangsúlyozta rövid beszédében Szerencsi Erika kokadi lelkész, a kopjafát Székely István helyi lelkész áldotta meg, majd a nevezettek mellett a községi rendezvényekre a magyarországi Kokadról (Hajdú Bihar megye), Öcsödről (Jász-Nagykun-Szolnok) és Noszályról (Komárom-Esztergom) érkezett további vendégek is fejet hajtottak a kopjafa előtt.

Betyártanya

A kereki focipályára visszaérkezve még éppen láthattuk, hogy a 10 csapatos kispályás focitornán büntetőrúgásokkal dőlt el az első hely sorsa a hazai csapat javára, akik a második Szalárdot, és a harmadik Érkeserűt előzték meg. A főzőversenyen 7 csapat ételét kellett értékelni, a győzelmet Kertész Zoltán bográcsban főtt betyáros zöldbablevese érdemelte ki. A színpadi programokban a nagyváradi Sanzon együttes, az érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekar nyitotta a sort, odébb a Nagyecsedről érkezett “betyárok” építették fel a “Lápi betyártanyát”, mely “Az ecsedi láp fővárosa” címet is megkapta. A bejárat mellett a hajdani betyárok névsora is olvasható volt, ám egy akasztott bábu, és a feje feletti varjú nem hagyott kétséget afelől, hogy hogyan végezték ezek a legények… A színpadon a székelyhídi GV Team tartott sportfavágó-bemutatót, majd az AmazonÁsz együttes koncertje következett. A nagyváradi MM Pódium nótákból, örökzöld slágerekből összeállított műsora után a székelyhídi Tini Dance Center Táncstúdió székelyhídi, diószegi és bihari táncosainak showtánc-műsora jött sorban. Jó háromnegyed órás “csúszással” lépett színpadra a tévés mulatós műsorokból sokak által ismert Jó LaciBetyár, akit szemmel láthatón mindez nem zavart, és miközben egyik nótáról a másikra gyújtott, a pálinkásüvegét is sűrűn csapra verte, a közönség első soraiban állókat is meg-megkínálva. A Jó LaciBetyár még javában szépasszonynak urizált, mikor éjfélhez közeledve megérkezett a Kredenc duó, hogy szintén mulatós zenével örvendeztesse meg a publikumot, mely a déli-délutáni kánikulában még csak kevesekről sok száz fősre gyarapodott. Szabadtéri diszkóval ért véget a szombati program (vagy inkább már kezdődött meg a vasárnapi).

Rencz Csaba