Bethlen Gáborra emlékezett az RMDSZ

Bethlen Gáborra emlékezett az RMDSZ
Az RMDSZ nagyvárad-réti körzeti szervezete a hagyományokhoz híven idén is megemlékezett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről, születésének 437., és halálának 388. évfordulója alkalmából.

A koszorúzással egybekötött rövid megemlékezés november 15-én, szerdán délután zajlott a fejedelemnek a Petőfi-parkban található szobránál, ahol Somogyi Orsolya körzeti elnök köszöntötte a megjelenteket.

A továbbiakban Meleg Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke szólt Bethlen Gábor életéről és munkásságáról. Hangsúlyozta: sokan és sokszor idézték már Bethlen Gábor máig érvényes, cselekvő vezetői pragmatizmusról tanúskodó kijelentéseit, és nem véletlenül, hiszen irányadó most is. Sajátos demokráciánk következményeként, a csaknem mindenben korlátoknak ütköző kisebbségi sorsunk jobbítására törekvő vezetői szándék egyetlen járandó és egyben kötelező irányelve kell ez legyen. Mindig meg kell tenni, amit lehet, mert a legnemesebb szándék ellenére sem lehet mindig megtenni azt, amit kellene. Ezt tudomásul kell venni, de nem szabad feladni semmit, nem kell lemondani semmiről, ami sorsunkat, megmaradásunkat, nemzeti létünket meghatározhatja. Éppen ezért kell mindig megtenni mindent, amit lehet, személyként és közösségként egyaránt. Meg kell találni a járható utat, és azon menni kell.

Összefogva

Az egyén a vezetés felvállalásán túl azonban kevés: csak másokkal összefogva, csak közösségként egymást segítve, támogatva tudjuk megtenni amit lehet, és a közösség erejével azt is, amit mindenkoron kell.

Bethlen Gábornak 16 év alatt sikerült megteremtenie azt, amit Erdély aranykoraként jegyez a történetírás, kedvezőtlen helyzetből kiindulva alkotta meg életművét, a „tündérkertet”. A legfontosabb teendője a gazdaság és a szellemi felvirágoztatás volt. Mély istenhittel, a protestánsokra alapozva megteremtette a vallásszabadság légkörét, megalapította az első román püspökséget. Kibékítve a szászokat is, komoly hangsúlyt fektetett a magyar kézműipar fejlesztésére, külföldi szakembereket hívott az erdélyi bányakincsek kiaknázására, és fellendítette a kereskedelmet is. Bőkezű mecénásként kezdettől finanszírozta külföldi egyetemekre kijutott erdélyi diákok tanulmányait, tizenkét iskolát, Gyulafehérváron főiskolát is alapított, európai uralkodóhoz illően udvara az ország tudományos és művészeti életének fellegvára lett. „Negyvenszer olvasta el a Bibliát, nem véletlenül választotta jelmondatának Pál apostol Rómabeliekhez írott levele 8. részének 31. versét- Ha isten velünk, kicsoda ellenünk. Higgyünk ebben mi is!”- tanácsolta Meleg Vilmos.

Ciucur Losonczi Antonius