Bethlen Gábor üzenetének időszerűsége

Szerző felvétele
Szerző felvétele
Kolozsváron az Alsóvárosi Református Egyházközség templomkertjében rendkívül jól látható, ugyanakkor védett helyen, felavatták Bethlen Gábor egészalakos bronzszobrát, a fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvényen Bethlen Gábort méltató beszédek hangzottak el.

Adorjáni László, az Alsóvárosi Református Gyülekezet lelkipásztora köszönetét fejezte ki az adományozóknak, Péterfy László szobrászművésznek. „Legyen ez a szobor jelkép az összefogásra és a szentírás szeretetére.” Székely József lelkész felhívta a gyülekezők figyelmét arra, hogy a művész a fejedelem alakját, a kezében levő Bibliával mintázta. A Biblia nem csak jelkép, hanem szellemi táplálék is. Eligazít a világ útvesztőiben, embertársaink javát szolgáló jó cselekedetekre buzdít.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Bethlen Gábor szerepéről értekezett. Bethlen Gábor nem született fejedelemnek, nem nevelték annak. Az ország sorsa feletti aggodalom késztette, a fejedelemséget átvennie. Szabó Magda megfogalmazásában: „a kiválasztott mindig felelősséget érez”. Pragmatikus politikus volt. A legtehetségesebb fiatalokat saját költségén Heidelberg-be küldte tanulni. Kolozsvár sokat köszönhet a nagyfejedelemnek. A szobor alkotója Bibliát adott a kezébe. Ez serkentsen minket. Szimbolikusan kérte a nagyfejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom északi felére, ahol egyházi tulajdonban levő területen, önkényesen, mások építkeznek.

Bőjte Csaba ferences szerzetes, Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke a párbeszéd fontosságát emelte ki: „Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold”.

Balogh Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere azt mondta, azért jött Budapestről – Kolozsvárra „hogy együtt ünnepeljünk”. Bethlen üzenetéről beszélt és arról, hogy mit jelent a mának. Az üzenet nem csak saját korának, hanem az 1956-ra, a magyar forradalomra és 1989-re, a diktatúrát megdöntő népfelkelésre is érvényes. A mának szóló üzenete azt fejezi ki, hogy mégis lehet és mégis érdemes. „Mégis érdemes iskolát alapítani, fejleszteni a gazdaságot, áldozni a kultúráért, egyetemre küldeni az ifjúságot. Mégis lehet, még akkor is, mikor a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek”. El kell vállalni mindazt, ami ránk van szabva, bízzunk abban, mégis lehet, mégis érdemes. „Fel kell ismernünk, hogy életünkkel, munkánkkal tartozunk népünknek, családunknak, jövőnknek, Istennek”.

A Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásának a folyamatáról beszélt. A kuratórium elhatározta, hogy 2013-at Bethlen Gábor Emlékévnek nyilvánítják. Közadakozásból és pályázati támogatásból Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulójára szobrot állítanak. Közgyűjtést szerveztek, aminek következtében az 5,4 millió forint gyűlt be. Így tudták a Bethlen Gábor egészalakos szobrát felállítani.

Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke idézte Bethlen híres mondását: „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Mindez máig is érvényes. A budapesti Békemenete, az október 27.-i székelyek nagymenetelése fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy „végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadság igényét, amit nemzetünk, 1848-1849-ben illetve 1956-ban, vérrel szentesített”.

A szoborról érdemes annyit is megjegyezni, kőtalapzaton álló 220 cm magas alkotás, a nagyfejedelem első teljes alakos szobra Erdélyben. Bronzba öntése Magyarországon történt, Péterfy László közreműködésével. A szobor makettjét Péterfy László adományozta az Alapítványnak. Ennek alapján készítették el az alapot.

A Péterfy László által készített szobor komoly megfontolt politikust ábrázol – mondta a Lezsák Sándor. Bethlen Gábor megfontolt volt, minden tényezővel számolt, haladt a cél irányába. Erkölcsi magatartása és a népe iránti elkötelezettsége tette sikeres politikussá, tiszteletre méltó államférfivá. Tudott, és mert dönteni. Békére és megegyezésre törekedett a népekkel. Példát adott vallási és nemzeti türelemből. Az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát adott.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere érdekes megállapítást tett. Ha egy erdélyi politikai intézet névadására kellene, javaslatot tegyen, mindenképp Bethlen Gábor nevét javasolná. Érvekkel bizonyította, hogy miért. Méltatta a fejedelem érdemeit. Több mint 800 könyvet írtak a fejedelemről.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke meghatottan állt a templom előtt, a templom kertjében. Ebben a templomban keresztelték. Itt konfirmált. Most itt áll a szoboravatás alkalmával. Ha megnézzük a művet és „amikor lepel lehull, nem csak mi nézünk a szoborra, hanem Bethlen Gábor is visszanéz ránk.” Megnézzük a művet, dicsérjük. De ennél többet jelent. „A szobor leleplezésével önmagunkat is leleplezzük a fejedelem előtt. Önvizsgálatot igényel.”

Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora felolvasta az adománylevelet, amelynek alapján a szobrot az Erdély Református Egyházkerületnek adományozzák.

Lezsák Sándor, Kató Béla, Bőjte Csaba és Péterfy László leleplezték a szobrot. A magyar történelmi egyházak képviselői, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Bálint- Benczédi Ferenc unitárius püspök és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke megáldották a szobrot.

A koszorúzás alkalmával egyházi méltóságok, tanintézetek, civil szervezetek képviselői koszorúztak. A szobor talapzata és alsórésze virágborítást kapott. Az esemény ünnepélyes hangulatát emelte a Bethlen Gábor Református Földész Dalkör (karnagy, Adorjáni Júlia Katalin) és a Kolozsvári Református Kollégium énekkarának (karnagy, dr. Székely Árpád) igen nívós előadása. A szoboravató ünnepség a Himnusz eléneklésével fejeződött be.

A templom karzatán az érdeklődők megtekinthették azokat az eredeti, több százéves okmányokat, melyek Bethlen Gáborral kapcsolatban, az egyház birtokában, vannak.

Csomafáy Ferenc