(Be)szólt a székelyeknek Szlovákia

(Be)szólt a székelyeknek Szlovákia
Szlovákia elutasítja minden elképzelhető csoport, párt, vagy mozgalom autonómiatörekvéseit, és ez a jövőben sem lesz másképp – jelentette ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter a Székely Autonómiatanács hétvégi állásfoglalását kommentálva.

Kubis szerint az SZNT döntése “elsősorban Románia ügye”, és Bukarest “biztosan kinyilvánítja majd az álláspontját. Szlovákia azonban máris kimondja, hogy minden kollektív kisebbségi jogokra alapozott autonómia-koncepciót elutasít.
A kérdésről Koszovó önállósulása kapcsán szóló szlovák külügyminiszter azt is kifejtette, hogy minden ország maga dönti el, elismeri-e Koszovót vagy sem. Rámutatott, hogy Pozsony álláspontja egyértelmű. “Nem tervezzük az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül egyoldalúan kikiáltott Koszovó elismerését. Álláspontunkon nem változtatunk” – idézte Kubis szavait a TASR szlovák hírügynökség.
Kubis a minap még arról beszélt, hogy Szlovákia “még 120 napig nyitva hagyja az ajtót”, Robert Fico kormányfő viszont ugyanakkor azt mondta, lehet, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni Koszovót.
A Székely Nemzeti Tanács szombaton tartott tisztújító küldöttgyűlésének résztvevői közleményben szólították fel az Európai Parlament magyar képviselőit, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét. A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólították, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság tántoríthatatlan akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómia-törekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem “az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”.
Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérték az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Ugyancsak sürgetik: az európai szervezet ajánlás fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek “népszavazáson” kinyilvánított akaratával.