Benyújtja lemondását a külügyminiszter

Benyújtja lemondását a külügyminiszter
Benyújtja lemondását Teodor Melescanu, az egy hete kinevezett román külügyminiszter kedden, mivel az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában nem sikerült úgy megszerveznie a külföldi szavazókörök munkáját, hogy minden szavazni óhajtó román állampolgár leadhassa voksát.

Melescanu rámutatott: öt napja volt arra, hogy javítani próbáljon a külföldi szavazókörök működésén. Elődje, Titus Corlatean a voksolás november 2-ai első fordulójában történt szabálytalanságok nyomán mondott le november 10-én.
Melescanu szerint jobb szervezéssel, számos önkéntes segítségével lehetővé tették, hogy csaknem háromszor annyian (378 ezren) voksoljanak vasárnap, mint az első fordulóban, de tény, hogy sokan voltak, akiknek többórás sorban állás után sem sikerült voksolniuk.
Teodor Melescanu ennek felelősségét magára vállalva elnézést kért az érintettektől, és bejelentette, hogy a keddi kormányülésen benyújtja lemondását.
A távozó tárcavezető kifejezte meggyőződését: a jelenlegi román választási törvény idejétmúlt, és olyan jogszabályra van szükség, amely figyelembe veszi a külföldön dolgozó román polgárok növekvő számát. Úgy vélekedett, olyan korszerű megoldásokra van szüksége Romániának a külföldi voksolás hatékony megszervezéséhez, mint az előzetes regisztráció, vagy a levélben való szavazás.
Melescanutól az ellenzék azt követelte kinevezése után, hogy további szavazóköröket nyisson külföldön, miután az első fordulóban bebizonyosodott, hogy a meglévőknél nem jutott mindenki sorra. Melescanu – elődjéhez hasonlóan – azt hajtogatta, hogy erre nincs törvényes keret, holott a Központi Választási Iroda (BEC) szerint nem lett volna jogi akadálya.
A BEC szerint csak a belföldi szavazóköröknél létezett a választói névjegyzék megváltoztatásának tilalma, de ez a külföldiekre nem vonatkozik, mert ott mindenki pótlistára szavaz.
A bukaresti politikai elemzők szerint az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azért veszítette el a választást, mert kormánya akadályozni próbálta a hagyományosan jobbra húzó diaszpórát választójoga gyakorlásában. A romániai elnökválasztás második fordulójában az ez ellen tiltakozó külföldi vendégmunkások és a fiatalok példátlanul magas részvétele nyomán az esélytelenebbnek tartott jobboldali jelöltet, Klaus Johannist választották Románia elnökévé a következő öt évre.