Bemutató: Marosmentiek

Április 23-án, szerdán 19 órától mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Marosmentiek című néptáncműsorát a Partiumi Keresztény Egyetem színpadán.

„Maros. Állítólag szkíta szó, melyet megőriztek a később e tájon megtelepedő népek, de ma már senki sem tudja minden kétséget eloszlató módon megfejteni, mit is jelent. Szerencsére, nem is fontos, hiszen függetlenül attól, hogy mit jelent a szó maga, mi pontosan tudjuk, mit jelent a Maros, mint folyó, nekünk, erdélyieknek. Fő közlekedési és szállítási útvonalunk volt a tutajos korban, de a huszonegyedik század legforgalmasabb aszfaltcsíkjai, sínpárjai is a partjai mentén futnak. A kultúra fő kapuja volt nyugat felől a hegyekkel körülzárt tartománynak, hisz a középkorban az ősrengeteg borította Kirányhágó nem volt igazán járható, a Tisza és Duna által meghatározott Magyarországnak pedig épületfa, só és arany útja, melynek köszönhetően Szeged jelentőségét is pár száz éven keresztül a Maros adta, nem a Tisza. A legjobb életteret adta az erdélyieknek, partjai az őskor óta lakottak, s ma is számos etnikum szent földként ragaszkodik hozzá.
Műsorunk a Marost a forrástól a torkolatig úgy kíséri végig, hogy nem magára a folyóra, hanem az annak partján élőkre összpontosítunk, az ő életükbe pillantunk be, egy-egy táncos mulatság által. S ahogyan a forrástól távolodva a folyó maga is egyre növekszik, úgy mi is előbb gyermekjátékokat mutatunk be a gyergyói medencéből, aztán az első szerelembe eső ifjúság mulatozását Vajdaszentiványból. A sárpataki verbunkos összeállítás a nagy próbatétel kezdete a fiatal párok számára, hiszen a három évig katonáskodó legények távollétében a lányokat folytonosan kísértésbe ejtik előbb a gernyeszegi cigánylegények, aztán a radnóti, keménytelki és pacalkai román legények is, zenével, énekkel, tánccal. A lányok azonban kitartanak, zene és férfi nélkül, saját énekre táncolt magyarlapádi karikázójuk egyértelművé teszi, ők hazavárják az igazit…A dévai székelyek bálja az az esemény, amely a leszerelő bakák hazajöttét ünnepli, s azt, hogy ismét egymásra találtak azok, akik egymásnak rendeltettek… Egy zarándnádasi táncrend után egy dél-alföldi lakodalom következik, immár a Maros torkolatvidékéről.
S ahogyan a nagyobb folyóba torkollás a Maros esetében, úgy a lakodalom is az ember életében egy új kezdetet jelent, ezt a mi esetünkben a lakodalom után újból felbukkanó játszadozó gyermekek jelenítik meg.
S miként a folyó sem tér soha vissza oda, ahonnan egyszer már továbbfolyt, az emberélet pillanatai is egyszeriek, megismételhetetlenek, ezért rendkívül értékesek, s érdemesek arra, hogy a legfontosabbakat közösségben, szertartásosan, szépen, örökre emlékezetessé tegyük. Ez a műsor ilyen pillanatok csokra, a marosmentiekről, az emberekről, az Életről szól…” (Kádár Elemér)

Tegyenek velünk Önök is egy kirándulást, hogy együtt ismerhessük meg a Maros mentén élőket, végigkísérve a folyó útját a forrástól a torkolatig, s az ember életét a gyermekkortól a felnőtté válásig.