Beethoven- és Mozart-művek a koncertesten

A négy szólista, a karmester, az énekkar és a szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A négy szólista, a karmester, az énekkar és a szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A nagyváradi állami filharmónia hatodszor szervezte meg a Tavaszi Fesztivált, idén március 22–31. között. Ennek keretében csütörtök este Beethoven- és Mozart-remekművekben gyönyörködhetett a hallgatóság. A koncert előtt a közönség egy perc néma csenddel adózott a brüsszeli terrortámadás áldozatai emlékének.

A szimfonikus hangverseny kezdete előtt Tódor Albert főigazgató kérésére – mivel aznapra Romániában gyásznapot hirdettek – az Enescu–Bartók koncerttermet zsúfolásig megtöltő közönség egy perc néma csenddel adózott a brüsszeli terrortámadás áldozatai emlékének.

A csütörtök esti hangverseny meghívott karmestere Ciprian Marinescu volt, aki évek óta visszatérő mestere a Tavaszi Fesztiválnak, a szólista pedig a Japánból érkezett Kioko Tagava zongoraművész, úgyszintén visszatérő vendége Váradnak. A hangverseny második részének vendégművészei: Kristófi Ágnes szoprán, Varvara Gabriella mezzoszoprán, Pataki Adorján tenor és Sándor Árpád basszus voltak.

Elsőként Ludwig van Beethoven (1770–1827) német zeneszerző I., C-dúr zongoraversenye, op. 15 hangzott el, a rendkívül nagy tudású Kioko Tagava tolmácsolásában. Beethoven ezt a versenyművét 1796 és 1797 között írta, s bemutatójára Prágában került sor, 1798-ban; a zongoraszólót maga a zeneszerző játszotta. Annak ellenére, hogy a mű az első zongoraversenyként vonult be a köztudatba, ez tulajdonképpen Beethoven harmadikként komponált zongoraversenye. Kioko Tagava zongoraművész minden évben jelen van a most hatodjára megrendezett tavaszi fesztiválon – csak az elsőről hiányzott –, és játékával elkápráztatja a hallgatóságot. „Ez a zongoraművész nem tud tévedni”, jegyezte meg szünetben egy zenetanár. A közönség ütemes tapsát megköszönve Kioko Tagava ráadásként egy Beethoven-szonátát játszott el.

A Requiem

A műsor második felében Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) leghíresebb egyházzenei műve, a monumentális Requiem csendült fel. (A halotti mise a római katolikus egyházban a liturgiai értelme mellett zenei formát is jelöl.) Mozart egyházi zenéjének jelentős részét Salzburgban komponálta, ezek között tizenkilenc mise, négy kantáta, különféle vecsernyék, valamint zenekarra és kórusra írt rövidebb művek szerepelnek. Leghíresebb egyházi műve kétségen kívül a Requiem. Halála megakadályozta, hogy befejezhesse e művet, ezt a munkát tanítványa, Franz Xaver Süssmayr végezte el helyette. A csütörtök esti előadás igazi sikeréhez nagyban hozzájárult a Filharmónia Énekkara, Lászlóffy Zsolt karnagy felkészítésében. Ez a kórus már sokszor bizonyított, fellépésével igazi élményt nyújt a publikum számára. Az énekkar tagjai megalapozott zenetudással rendelkeznek, szereplésük közönségvonzó. A négy szólista: Kristófi Ágnes, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Sándor Árpád, a szimfonikus zenekar és a kiváló temperamentummal dirigáló Ciprian Marinescu karmester újabb sikeres hangversenyesttel ajándékozta meg a komolyzene-kedvelőket. A közönség ütemes tapssal fejezte ki elégedettségét.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter