Báthory Erzsébet gyilkolt vagy áldozat?

Barabás Zsuzsa-Laczkó V. Róbert @Fotó: Szabadi Péter
Barabás Zsuzsa-Laczkó V. Róbert @Fotó: Szabadi Péter
A Kolozsvári Magyar Opera fennállása óta hasonló vállalkozásba nem kezdett. A 2012-2013 évad első bemutatója Báthory Erzsébet című musical-opera a maga nemében koprodukció, mely a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Szabad Tér Színház együttműködésének eredményeként született. A társulat a nagyközönségnek a Margitszigeten mutatta be, nem lebecsülendő sikerrel.

 

Az opera rajongóit érdekli, ki is volt Báthory Erzsébet, hiszen vele kapcsolatban több ellentmondásos történetet hallottak. Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) 54 évet élt. A férje Nádasdy Ferenc gróf magyar főnemes, hadvezér volt, aki 1604-ben meghalt. Házasságukból hat gyermek született. Az akkori viszonyok szerint hatalmas vagyonnak volt az úrnője. Nem csodálható a sok kérő, és a sok kérő elutasításának eredményeként a sok ellenség, akik nem tudtak belenyugodni a sikertelenségükbe. Az állandóan táplált pletyka mind jobban és jobban elterjedt, ami ennek következtében a sokszor alaptalan állításokat még jobban táplálta, hiszen nem is egy akármilyen vár, és ahhoz tartozó 12 falu jövedelme csúszott ki azok kezéből, akiknek érdekük volt Báthory Erzsébet vagyonának megszerzése.

Az akkori emberi magatartás fékezhetetlensége következtében az egyébként vonzó nő magatartása is változhatott, különösen, amikor érzékelhette azok csaholását, akik körbe vették. 1614-től mostanáig nem volt elég idő és energia a történészeinkben tisztázni valójában, mi is történhetett vele. Mennyire fedi a valóság a vádakat? Mennyi a kitalált vád, ami esetleg vagyon- elkobzással járhat. Egy 51 éves nőt befalazni, és a falban hagyott lyukon keresztül etetni-itatni, önmagában is borzalom. 3 évig bírta ezt a napi kínzást, amibe belebolondult és meghalt. Úgy látszik a borzalom akkor is, mint ma a horror a kultúrát uralta. Írókat, művészeket, filmeseket foglalkoztatott a Báthory Erzsébet története. Ki lehet adni könyvben is. Lehet filmet készíteni belőle. CD-t forgalmazni. De lehet musical- opera is.

A Báthory Erzsébet musical-opera zenéjét Szomor György, szövegkönyvét és dalszövegeket Miklós Tibor írta, a hangszerelést Pejtsik Péter végezte. A szerző úgy véli, hogy Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata.

Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Koreográfus: Novák Péter Díszlettervező: Vereckei Rita. Jelmeztervező: Kiss Borbála Rendező: Bagó Bertalan. Producer: Bán Teodóra.

Kolozsváron a Kolozsvári Magyar Operában mutatták be, nagy sikerrel. A darab címadója történelemből ismert Báthory Erzsébetet- Barabás Zsuzsa (szoprán), Waltert Kátai István, a musical egyetlen kitalált személye. Walter a nyomozó, aki megpróbálja bebizonyítani, hogy Báthory Erzsébet ártatlan és csupán a hatalom az, amely próbálja őt eltüntetni az útból. Eléggé vitatható, hogy a keményen ivó Walter végül is beleszeret Báthory Erzsébetbe. Thurzó- Szilágyi János, Nádasdy Ferenc- Laczkó V. Róbert, Caravaggio Farkas Lóránd. Darbúlia –Veress Orsolya, László atya- Mányoki László. Mindegyikük szuggesztíven alakítja szerepét. Az ellenben elgondolkodtató, hogy a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Egyetemen operett vagy musical-képzési szak nem működik. A kolozsvári előadásban közel harminc ember lép fel. Tehát nagyszemélyzetű előadás.

Rendező: Bagó Bertalan (Magyarország), aki mögött elég kalandos művész- múlt áll, ami azt bizonyítja, szereti a megmérettetést és az új feladatokat, melyek minél nehezebbeknek tűnnek, annál inkább kedvére valók. A műsorfüzetben közölt interjújában megfogalmazza az előadás lényegét: „Mi a posztmodern jegyében teremtjük újra a félreismert és félremagyarázott Báthory Erzsébet alakját, hangsúlyozom egy színpadi alakot… Hatalmi játszmáról szól a történet. Nagyon hasonlít az életünkre, arra, hogy a politika hogyan tudja érvényre juttatni a hatalmát, az érdekeit… Elárul, megcsal, öl, hazudik, megvádol embereket”. Mindezt azért teszi, hogy politikai hatalmát megerősítse. Ebben a szándékában, eszközökben nem válogat. Marad a pénz, árulás, hazugság, mesterkedés.

Koreográfus: Novák Péter, akinek neve nem ismeretlen Erdélyben, Kolozsváron. Szakmailag rendkívül felkészült. Ennek is köszönhető, a társulat szívesen dolgozott vele, hiszen biztosak lehettünk műfaji ismereteit most is maximumig kihasználja, ami az előadáson meg is látszik.

Díszlettervező: Vereckei Rita. Jelmeztervező: Kiss Borbála.

A kolozsvári bemutatón a közönség élménnyel gazdagodva hagyhatta el a zsúfolásig telt termet.

Csomafáy Ferenc