Barokk koncert a püspöki palotában

Szombaton este a római katolikus püspökség palotájának dísztermében egy öttagú barokk együttes lépett fel korhű hangszerekkel. A ritka eseményt telt házas közönség fogadta.

 

 

Az öt tagból álló együttes műsorának címe Laudate pueri, a 113. Zsoltár első szakaszából való: „Magasztaljátok, ti szolgái az Úrnak, magasztaljátok az Úr nevét”. A budapesti Musica Profana (amely 1987-ben alakult, és 16–18. századi zenét játszik korhű hangszerekkel) három tagja lépett fel: Andrejszky Judit (szoprán és orgona), Vitárius Piroska (barokk hegedű), valamint Szabó Zsolt (viola da gamba). A Sacri Concentus két tagja – Dorel Iuga (barokk fuvola) és Caius Hera (theorba és barokk gitár), tanáruk Walter Kindl karmester – Temesvárról érkezett. A barokk zene annak a zenei stílusnak összefoglaló neve, amely a harmonikus és kontrapunktikus gondolkodásával körülbelül 1600-tól kezdődik, és mintegy 150 éven át uralkodott az európai zenében. Az előadók a barokk muzsika sajátos hangszereivel avatták hitelessé előadásukat. Így megszólalt a haránt fuvola, a viola da gamba (térviola, cselló méretű, hegyesedő testtel, lapos lemezlapokkal, lényegében a mai gordonka elődje). A theorba sűrűn használt mély lanttípus. A szólisták tizenegy kompozíciót adtak elő a koncerten. Ezek között felhangzott Johann Hyeronimus Kapsberger 17. századi német lant és theorba művész Arpeggiata című, theorbára írt kompozíciója Caius Hera tolmácsolásában. Ezen kívül nagyon érzékletesen szólalt meg a fuvolaverseny Dorel Iuga előadásában, valamint egy hegedűverseny Vitárius Piroska szépen megformált szólamvezetésével.

 

Ritkán hallott barokk alkotások

 

A ritkaságok között csendült fel Esterházy Pál herceg (1635–1713) Harmonia coelestis című, 55 szerzeményből álló gyűjteményéből két kompozíció , amelyek a 17. századi egy tételes kantáta műfajában fogantak, s egyben egyedülálló fontosságúak a magyar zene történetében. A korabeli hangszerkészlet teljes felhasználásával egyben magyar dallamokat is tartalmaz a gyűjtemény. Ezek közül elhangzott: Miért sírsz bánatodban Jézushoz?, valamint az Üdvözlégy édes Jézus latin szövegű énekkompozíció. Mindkettő egyben egyházi ének. Az előadók műsora kiemelkedő és ritkán hallott barokk alkotásokkal örvendeztetett meg, így J. B. Lully, Heinrich Schütz, Biagio Marini, Michel Blavet, Francois Couperin, Jean Marie Leclair, J. Sartorius, G. Legrenzi, D. Buxtehude. Az előadók együttéléssel és a művek érzelmi világával azonosulva hozták felszínre a világos, de egyben szenvedélyt és érzelmeket is felszabadító muzsikát. A korai és a késő barokk kompozíciókból összeállított szerzemények áhítatot is ébresztő zenéjét hitelesen mintázták meg, akár Heinrich Schütz vallásos jellegű művére gondolunk, amely átmenetet jelent már a reneszánszból a barokk felé. Igen szép teljesítménnyel ajándékozott meg Andrejszky Judit, aki hangszerkíséretével énekelte szólamát, s egyben vezényelte a kis együttest. Az öt szólista mindegyike remekelt, akár Vitárius Piroska hegedűszólamára, Dorel Iuga fuvolajátékára, vagy Szabó Zsolt viola da gamba előadására emlékezünk szívesen. A német későbarokk jeles képviselőjének, Johann Sartoriusnak Kantátája szintén nagy sikert aratott. A párját ritkító előadást Exc. Böcskei László megyés püspök méltatta, aki egyben a szervezője is volt az estnek. A hallgatóság szűnni nem akaró tapssal fejezte ki tetszését, az együttes pedig megismételte ráadásként Esterházy egyik alkotását.

Tuduka Oszkár



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .