Barangolások Gy. Szabó Béla művészetében

Gy. Szabó Béla alkotásaiból nyílt kiállítás (macluj.ro)
Gy. Szabó Béla alkotásaiból nyílt kiállítás (macluj.ro)
A Kolozsvári Művészeti Múzeum és a Gy. Szabó Béla Emlékház szervezésében „Barangolások Gy. Szabó Béla művészetében” címmel gyűjteményes kiállítás nyílt meg. A tárlaton a Ferenczy család és a Kolozsvári Művészeti Múzeum tulajdonában levő alkotásokat tekintheti meg a nagyérdemű.

Gy. Szabó Béla az erdélyi fametszés megújítója és legjelentősebb XX. századi mestere. Életműve figyelemre méltó. Alkotói tevékenysége során 1400 fametszetet, 15.000 szén- és tusrajzot, közel 200 olajképet, 2000 pasztellt készített.
A kiállítást dr. Lucian Nastasă-Kovács, múzeumigazgató, dr. Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora és Ferenczy Miklós lelkész, a Gy. Szabó Béla hagyatékának őrzője méltatta.
Ferenczy Miklós, Gy. Szabó Béla munkáiból jelentős számú alkotást adományozott a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak. Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató köszönetet mondott a felajánlott adományokért. A tárlat a Kolozsvári Magyar Napok programjának részét képezi. Ez alkalommal a Mega Kiadó gondozásában „Gy. Szabó Béla kiállítás” címmel katalógus készült, amelynek fedőlapján „Látomásos önarckép” (1961), a hátlapján „A művész kezében az ezredik fametszetével” („Önarckép vízesésnél”, 1968) alkotásokról, Feleki István által készített reprók láthatók. Bordás Beáta írta és szerkesztette a katalógus szövegét.

A barangolásnak és önmaga keresésének művészi megörökítése

A kiállítás a művész két témájára – a barangolás és önmaga keresése – összpontosít. A barangolás témakeresést is jelentett, mely során az új helyeket, élményeket különböző technikával készült alkotásokban örökítette meg. Olaszországban, Bulgáriában, Belgiumban, Szovjetunióban, Kínában, Mexikóban való tanulmányútja, tartózkodása során az élményeit rajzban, pasztellben fejezte ki. Az önmaga keresése a különböző technikával (szén- tusrajz, pasztell, olajkép, fametszet) készült önarcképekben fejeződött ki – mondta Bordás Beáta. „A barangolás (az úti élmények, valamint a meglátott és átérzett táj ábrázolása) és az önarckép témáin alapuló kiállítás úgy próbál végigvezetni Gy. Szabó Béla életművén, hogy a sűrített szubjektív válogatásból mégis kirajzolódjon a művészi pálya fejlődésének íve.” A tárlat anyagát kevésbé ismert, eddig nem látott, nem kiállított alkotások, olajfestmények, a művész személyes tárgyai és munkaeszközei alkotják. Bordás Beáta és Ferenczy Miklós válogatta a kiállításon bemutatott alkotásokat, és rendezte a tárlatot.

Gy. Szabó Béla képeit ismerik a nagyvilágban

Gy. Szabó Béla (1905, Gyulafehérvár- 1985, Kolozsvár) romániai magyar grafikus. Már középiskolás korában kiderült, hogy jól rajzol. Tanára, Reithofer Jenő foglalkozott vele. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műszaki Főiskolán végezte, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Kolozsváron tervező gépészmérnökként dolgozott, közben szabadidejében rajzolt. Mivel 1933-ban a munkahelye megszűnt, csak a művészetnek élt. 1934-ben rendezte meg az első egyéni kiállítását. A múlt század ’30-as- 40-es éveiben szociális témák érdeklik- mondta Bordás Beáta. Kiadta a Liber Miserorum (Szegények könyve) című albumot (50 kisméretű fametszettel). A gyár környéki szegénységet ábrázolja szénrajzban és pasztellben. Külföldi útjait rajzban, pasztellben, olajképekben örökítette meg. Olajképeket 1945 után nem készített. Távol-keleti utazásaival kapcsolatos élménybeszámolója írásban és képekben fejeződik ki. 1960-ban jelent meg a „Kínai útivázlatok” című albuma magyar nyelven. Illusztrálja Dante Isteni színjátékát, 20 fametszettel, amelyek 1976-ban albumban jelentek meg (La Divina Commedia). A mexikói tél című útikönyve (1974) szénrajzokkal, pasztellekkel, fametszetekkel fejezi ki a tapasztalatait. A Gy. Szabó Béla kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok programjában is szerepel.
Ferenczy Miklós lelkész, a Gy. Szabó Béla hagyatékának gondos őrzője számtalan kiállítást szervezett a mester műveiből. Óriási hagyaték maradt. Személyes vágya, hogy az 1977–1978-ban készült, 22 metszetlapot tartalmazó Jelenések könyvének anyagát albumba is megjelentesse. Gy. Szabó Béla halála után számtalan kiállítást rendeztek a munkáiból. A 2017 augusztus 3-án nyílt 111. tárlat megnyitóján nagyszámú közönség vett részt.

Beszélgetés közben is rajzolt.

Bár neves, világszerte ismert személyiség volt, én a ’60-as évek elején roppant szerény emberként ismertem meg. Gy. Szabó Béla műterme a Bánffy-palota hátsó részének, Bolyai utcára nyíló részében volt. Számtalanszor meglátogattam. Mint az Igazság fotósa, előkészítettem a lap számára a képanyagot. Bármikor, ha kérdéssel fordultam hozzá, figyelmesen meghallgatott, elmondta a véleményét, keresve a megoldásokat. Nem volt beszédes típus. Egyik beszélgetés során megkérdezte, hogyan képzelem el a kép- sokszorosítás felgyorsításának a folyamatát. Beszélgetés közben is rajzolt. „Kicsi” dolgokra is odafigyelt. Munkáin észrevehető a gondosság. Az addigi gyakorlattól eltérően, a kész dúcot 40 lehívás után nem semmisítette meg. Szociális érzékenységét bizonyítja az a tény, hogy vidéki gyermekek számára anyagi támogatást biztosított a továbbtanulásukhoz. Szívélyesen fogadta a végzős diákokat, akik a ballagási kártyájukra Gy. Szabó Béla Ex librisét tették.
A Gy. Szabó Béla emlékét felidéző tárlat maradandó művészi élményt jelentett a közönségnek.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .