Bajnai: Politikai természetű válság van

Bajnai: Politikai természetű válság van
Nagyvárad- Szerda este a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Riport hetilap szervezésében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány elnöke tartott előadást Váradon.

 

A Szemben a gazdasági és politikai válsággal című előadást megelőzően Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke köszöntötte a Continental Hotel földszinti termét zsúfolásig megtöltő érdeklődőket. Expozéjában Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány elnöke azon meggyőződésének adott hangot: rehabilitálni kell olyan elkopottnak vélt fogalmat, mint a politikai gazdaságtan- természetesen nem a marxista verziót-, mert a fejlett világot érintő válság elsősorban politikai természetű. Valamikor a kilencvenes évek közepén Európa azzal szembesült, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a kommunista elnyomás alól hirtelen felszabadult országokat integrálni kell, s páratlan lehetőséget kínált számukra a Nyugat felé való integráció. Ennek először a fejlett világ a nyertese volt, azonban a „globalizáció bosszújaként” nőni kezdett a munkanélküliség, mert megindult az olcsó munkaerő, illetve tőkevándorlás kezdődött India, Kína és Brazília felé. Válságba került tehát Európa is, és a politika a legkönnyebb választ adta erre, vagyis létrehozta az eurózónát, anélkül azonban, hogy ez bank- és költségvetési unióval társult volna. A volt kormányfő szerint a fiskális unió jól hangzik a technokraták vagy a közgazdászok számára, de a büdzsé a politika leglényesebb eleme, mert arról szól, hogy egy kormány mennyi pénzt vesz el bizonyos társadalmi csoporttól és kiket preferál helyettük. Szükség lenne ugyanakkor egy politikai unióra is, és Európa ezen az úton próbál haladni, de ez elképesztő nagy ugrás lesz a számára.

A folyamatnak az előzménye, hogy mindenhol krízis van, magyarázta a volt kormányfő. Ennek oka, hogy a kormányok két dolgot próbáltak egyszerre tenni: az óriási adósság és deficithegyet elhordani, valamint az országuk versenyképességén növelni. Ehhez azonban a lakosságtól olyan dolgokat kellett kérjenek, melyek alapvetően megváltoztatták az életüket, ezért a politikai válságok permanensekké váltak, furcsa koalíciók alakultak, előrehozott választásokat írtak ki, addig nem látott új pártok jöttek létre, és állandósultak az utcai politikai akciók.

Cakk szakaszban

Bajnai Gordon meglátásában az előttünk álló évtizedben öt terület igényel cselekvést, illetve sürgős megoldást: az alacsony fejlődés, a növekvő munkanélküliség és infláció; a szegény, felkapaszkodott alsó középosztály helyzetének jobbítása; a generációk közti erős konfliktus; a felerősödő izmusok, melyek veszélyes folyamatokat indíthatnak el, valamint a gazdasági teljesítmények földrajzi régiók szerinti drámai átrendeződése. Úgy vélte: ha erre az illetékesek nem találnak választ, akkor tartós átrendeződésre kell számítani a világban.

Az exminiszterelnök a mi régiónk helyzetére is kitért. Meggyőződése, hogy a válság a társadalmi-politikai hatásaival szétszórta a mezőnyt, Magyarország pedig a cikk-cakk szerű fejlődés cakk szakaszában van, hosszú cikk után, és jó lenne ismét lineáris fejlődési pályára lépni. A rendszerváltozást követő első tíz évben jól teljesített, a leggyorsabban fejlődő ország volt a térségben, úgy gazdasági, mint társadalmi és intézményépítési téren. 2000 után azonban társadalompolitikai okok miatt ez az előny elillant, és egyre gyorsuló mértékben elmaradt attól a fejlődési ívtől, melyre adottságai alapján predesztinálva volt. A válság kiéleződése ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy radikálisan változtatni kell az ország korábbi működésén. Az elmúlt két évben azonban súlyosbodott a krízis és a felzárkózás esélye lényegesen csökkent, melynek döntően politikai okai vannak. A helyreigazítás ezért a következő évek legnagyobb feladata, úgy a társadalom, mint a politikai elit számára- vélekedett.

Unortodox gazdaságpolitika

Bajnai Gordon szerint a Fidesz úgy szerzett kétharmados előnyt, hogy két eltérő választói csoport érdekeire összpontosított: az aktív, felső középosztály (a „polgárok”) és az inaktív, alacsony jövedelmű réteg (a „zemberek”). Mindkettő igényeit azonban csak a hiány növelésével lehet elérni, mert olyan, hogy egyszerre nem csökkentik a kiadásokat, zsugorodnak a bevételek és közben nem nő a hiány, talán csak a Bolyai -féle aritmetikában vagy unortodox gondolkodásmóddal képzelhető el. Az Orbán-kormány ugyanakkor elkezdte felélni a stratégiai tartalékokat (magánnyugdíjak, bizalmi tőke, munkaerő-piaci foglalkoztatottság), megfeledkezve arról, hogy három kérdésben óriási a felelőssége: a fájdalmas időszak minél rövidebb legyen, a válság közben figyelmi kell arra, hogy ne essen szét a társadalom, és a küzdelemnek legyen értelme.

Ciucur Losonczi Antonius