„Azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket”

„Azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket”
A Magyar Állami Népi Együttes és vendégei által bemutatott Mátyás király Váradon című gálaműsorral nyitották meg hivatalosan a 6. Szent László Napokat hétfőn este a váradi színházban. Az ünnepségen felszólalt többek között Nagyvárad polgármestere és Debrecen alpolgármestere is.

Nagy érdeklődés közepette rendezték meg hétfőn este a nagyváradi színházban a 6. Szent László Napok nyitó gáláját, melynek fellépője a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei voltak. Az egybegyűlteket köszöntötte Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, aki hangsúlyozta: a váradiakon múlik az, hogy Nagyvárad milyen lesz. Rhédey Lajos gróf alakját megidézve kifejtette: „Milyen lelkülete lehetett annak az embernek, aki a városnak az egyik elképzelője volt, utcákat tervezett, lekövezett, a közvilágítást bevezette. Sőt, olyan nem népszerű dolgokat is elkövetett a váradiakkal, hogy kirendelte őket kötelező módon gátépítésre. Nem volt népszerű, de hasznos volt. (…) Csak akkor várhatjuk el, hogy ez a város szép legyen, ha nemcsak olyan dolgokat mondunk róla, hogy mi nem jó, és mit hogyan kellene tenni, hanem cselekszünk. Sok kicsi Rhédeyre van szükség, legyünk mind Rhédeyek” – fogalmazott.

Testvérváros

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere köszöntőjében többek között kifejtette: „a debreceniek ismerik és szeretik ezt az ünnepségsorozatot, amely még erősebbé teszi a két város közötti kapcsolatot. Városunk mindig is feladatának tekintette, hogy ápolja a kapcsolatot a határon túli magyarsággal. Igyekszünk megfelelni ennek a kihívásnak, erősíteni a meglévő jó kapcsolatokat az itteni magyar szervezetekkel és képességeinkhez mérten támogatni őket céljaik megvalósításában”. A továbbiakban kiemelte: „Szent László a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója volt, neve összefonódott Várad történetével, identitást, múltat és egyben jövőt is ad ennek a gyönyörű városnak. Szent László uralkodásának egyik meghatározó eleme volt a keresztény identitás és kultúra megerősítése, mert meggyőződése volt, hogy ez az, ami összekapcsolja az uralma alatt álló népeket, megerősíti és kijelöli helyünket és szerepünket Európa nemzetei között. Figyelve a mostani európai eseményeket nem túlzás kijelenteni, hogy ezek a több mint kilencszáz esztendős gondolatok most is aktuálisak. Napjainkban ahhoz, hogy megvédjük saját, közös, európai kultúránkat, azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Szent László keresztény eszmeisége és kultuszának ápolása ilyen összekötő kapocs, amely erősítheti a Kárpát-medencei népek békés együttélését. Debrecen több mint negyed százada ápol testvérvárosi kapcsolatokat Váraddal, melynek meghatározó pillére a két város közötti kulturális együttműködés. (…) Mindezek közül legkiemelkedőbb talán az az együttműködés, amely az Európa Kulturális Fővárosa kapcsán van a két város között. Nagy örömünkre szolgál, hogy e kezdeményezés kapcsán magunk mögött tudhatjuk Nagyváradot. Olyan pályázatot igyekszünk beadni, amely erősíti a határ két oldalán élők kulturális kapcsolatait, fenntartja a román–magyar együttműködés értékeit. Tisztelettel köszönöm, hogy a nagyváradi magyarság és a város vezetése elkötelezett ebben az európai léptékű ügyben”.

Tíz év mérlege

Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere is annak a meggyőződésének adott hangot beszédében, hogy Nagyvárad és Debrecen együttműködése a jövőben is jó lesz. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt éppen június 17-én tette le polgármesteri esküjét, ennek az évfordulónak az apropóján köszönetet mondott azoknak a magyaroknak, akikkel az elmúlt tíz évben együttműködött Nagyvárad fejlődése érdekében. „Ha megvalósultak jó dolgok ebben a városban, az ezeknek az embereknek az együttműködésével is történt. Meg kell köszönnöm azoknak, akik az egészségügyi minisztériumban, a kormánynak alárendelt intézményekben voltak, a nagyváradi alpolgármestereknek, akikkel az elmúlt években jó csapatot alkottunk. Ha fejlődtek a dolgok, és, amint én hiszem, Nagyvárad jobb állapotban van ma, mint tíz évvel ezelőtt, ebben jelentős érdemük van azoknak, akik a magyar közösséget képviselték. Meg kell köszönjem továbbá kollégámnak, Zatykó Gyulának azt, hogy gondja van arra, hogy Nagyvárad polgármesteri hivatala tudja, hogy egy fontos magyar közösség él itt. Remélem, érzékelni fogják azt, hogy a magyar közösségnek szóló projektek prioritást jelentenek az elkövetkező években is a polgármesteri hivatal számára” – fogalmazott. Köszönetet mondott a Szent László Napok szervezőinek, akik egy kis ünnepséget az évek során egy nagy, a város minden lakosát megszólító ünneppé tettek. Gratulált továbbá azoknak, akiknek köszönhetően most már áll Rhédey gróf szobra a Rhédey kertben. Végezetül bejelentette, hogy a római katolikus egyházmegye jóváhagyásával az idei év végéig díszkivilágítást kap a Szent László templom tornya.

Köszöntők

A megnyitón szót kapott Brendus Réka, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezető-helyettese is, aki a Szent László által hagyott örökség fontosságáról beszélt, többek között kiemelve, hogy: „tudtunk értéket teremteni a Szent László hagyatékából, túléltük az évszázadok viharait, képesek voltunk erőt meríteni és felállni akkor is, amikor akaratunk ellenére határok választottak el bennünket. Mert a közös múltat, a közös emlékezetet, közös érzéseket nem tudják feldarabolni, ezek fognak nemzedékeket végigkísérni a következő ezer esztendőben. Erre a közös múltra épít minden magyar közösség, bárhol is éljen a világon”. Szilágyi Zsolt, az erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejezte örömét, hogy a Szent László Napok egy állandó intézménnyé vált. „A város és a régió közössége igényt tart arra, hogy Szent László városában évről évre ünnepelhessük kultúránkat, nyelvünket, váradiságunkat, partiumi mivoltunkat”. Említést tett arról, hogy a határon túli magyarság is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti kormány ismét kétharmados többséggel vezesse Magyarországot, majd kiemelte, hogy Nagyváradon a románság és a magyarság igyekszik megtalálni a hangot minden politikai szembeállás ellenére, hiszen „a románság vezetői között is vannak jó néhányan, akik keresik a békés egymás mellett élés módozatait. Ennek mi vagyunk a legelső haszonélvezői”.

Műsor

A köszöntők után következett a Magyar Állami Népi Együttes nevével fémjelzett gálaműsor, mely Mihályi Gábor rendezésében, Pál István „Szalonna” zenei szerkesztésében idézte meg Mátyás király alakját, építve a magyar népzene és népművészet sokszínűségére. A műsorban nagydobronyi, györgyfalvi, bökönyi táncok, moldvai leánytánc, parasztbotoló jelenült meg a Magyar Állami Népi Együttes és a Bartina Néptáncegyüttes előadásában, Kátai Zoltán két Mátyás király alakját idéző korabeli dalt énekelt lantkísérettel, Kovács József két, szintén Mátyás király alakjához kapcsolódó mesét mondott el, énekelt a Cickom énekegyüttes, valamint Szerencsés Martina és Hetényi Milán. A változatos, a különböző hangulatokat tánccal, mesével, zenével, énekkel megidéző előadás során a közönség többször is hangos tapssal fejezte ki tetszését. Az igényes összeállítású és kivitelezésű produkciónak méltó lezárása volt a Variációk a kállai kettősre, amelyet nagy beleéléssel adták elő a táncosok és a Radics Ferenc vezette a zenekar. A Magyar Állami Együttes ezúttal is, mint mindig, emlékezetes produkcióval érkezett Nagyváradra, minőségi kulturális élménnyel gazdagítva az idei Szent László Napok programját.

Pap István