Az RMPSZ állásfoglalása a román nyelv oktatása kapcsán

Illusztráció
Illusztráció
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja az oktatási törvény 263-as számú cikkelyét módosító kormányrendeletet, amelyet augusztus 23-án fogadott el a kormány, az érintettekkel való előzetes egyeztetés, konzultáció nélkül. A cikkely módosítása értelmében „a kisebbségek nyelvén történő elemi oktatásban a román nyelv és irodalomórát felsőfokú tanulmányokkal rendelkező szaktanárok tartják”.

Ez a 2018. augusztus 31-től, a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva érvényes rendelet 3000 magyar tanítót és 52000 gyermeket érint. Felelőtlen lépésnek tartjuk, hogy 10 nappal az iskolakezdés előtt olyan radikális változást vezetnek be, amelyet sem előzetes felmérés, sem az érintettekkel és szakemberekkel való konzultáció nem előzött meg.

Szakmai érveink a következők:

1. Tanítóképzőt, illetve egyetemet végzett tanítóink tanulmányaik során jogosultságot nyertek a román nyelv és irodalom elemi iskolai oktatására, megtanulták ennek sajátos, elemi iskolai módszertanát, gyermekirodalmat tanultak. Akiknek tanítói oklevele van, az alsótagozatos tanár – tehát felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A véglegesítő, címzetes vizsga és a 2-es fokozati vizsga során a román irodalom, nyelvtan, módszertan pontszáma egyenlő a magyar irodalom, nyelvtan, módszertan pontszámával, tehát ugyanaz a fajsúlya.
Azt, hogy ismerik a román nyelvet, nagyon sokszor bebizonyították, és okleveleiket ezért is állította ki a minisztérium. A rendelet nemcsak visszavonja azt a jogot, hogy továbbra is taníthassanak egy olyan tárgyat, ami szerepel a diplomájukon, hanem kétségbe vonja 3000 tanító eddigi munkáját, és a nyolcadikos és tizenkettedikes vizsgák sikertelenségét egyes megyékben a tanítók munkájának elégtelenségével magyarázza.

2. A román szakos tanárok a romániai egyetemek filológia szakjainak pedagógiai moduljaiban a román nyelv és irodalom oktatásának anyanyelvi beszélők, és gimnáziumi, illetve középiskolai diákok számára kidolgozott módszertanát tanulják, a régi tanterv értelmében ötödik osztálytól ekként is tanítják, s hacsak nem végeztek egy idegen nyelv szakot is, akkor az idegen nyelvek tanításának módszertanával nincsenek tisztában, ugyanakkor nincs gyakorlatuk az elemi iskolai korosztály oktatásában sem. A romántanárokat nem arra képezték, hogy a kisgyermekeket beszélni, olvasni meg írni tanítsák meg.

3. Hangsúlyozzuk, hogy a románt nem idegen nyelvnek tekintjük, hanem környezeti nyelvnek, második nyelvnek, „nem anyanyelvnek” – „limba nematernă” a használt terminus. A román nyelv mint idegen nyelv oktatásának (mint ahogy a magyar mint idegen nyelv oktatásának) is megvan a maga helye és módszertana, illetve célközönsége, erre külön szak létezik a nagy egyetemeken, elsősorban külföldiek számára oktatják az itt képzett tanárok az állam nyelvét. Hogy a románt a tanterv sem tekinti – és soha nem is tekintette – idegen nyelvnek, azt sugallják az iskolai óraszámok is: heti négy román óra – egy-két óra idegen nyelv.

4. 2012-től a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem Román Nyelv Tanszéke számos továbbképzőt szervezett a román mint nem anyanyelv tanításának sok területét érintve: tervezés, értékelés, módszertan. Ezt a képzéssorozatot több száz magyar tanító elvégezte. A tanítók nagyon lelkesek, folyamatosan képezik magukat, hogy tanítási módszereiket tökéletesítsék.

5. Az elmúlt években tanítókat vontak be a tantervek elkészítésébe. Utána tanítók írták az elemi tagozatos romántankönyveket, amik folyamatosan jelentek meg 2014-től. A kormánynak ez a gesztusa a tankönyvíró tanítók kompetenciáját is megkérdőjelezi: nem taníthat abból a tankönyvből, amit ő maga írt?

6. Felhívjuk a figyelmet, hogy a második és negyedik osztályos országos mérések román nyelvből a magyar iskolákban nem gyengék, tehát valahol máshol kell keresni a sikertelenség okait. Feltételezhetően a régi tanterv és vizsgarendszer egyike az okoknak, hisz anyanyelvi tudást vár el egy olyan fiataltól, akinek ez nem anyanyelve, és a románt anyanyelvként beszélő diákokkal azonos tételek és kritériumok mentén értékeli teljesítményüket. Az új tanterv kommunikáció-központú, és a román nyelv elsajátítására, az írott és hallott szöveg értésére és létrehozására fókuszál.

Az idei hatodikosok az első generáció, akik előkészítő osztálytól egy ilyen tanterv szerint tanul – ők voltak a krónikus tankönyvhiánnyal küszködő nemzedék. Hogy ennek a tantervnek vannak-e, illetve mennyire vannak pozitív hatásai, azt két, illetve hat év múlva lehet lemérni, amikor a mostani hatodikosok nyolcadikosok, illetve tizenkettedikesek lesznek – feltéve, hogy a mérés is sajátos jellegű lesz. Addig azonban garantáltak a rossz eredmények a cikluszáró méréseken, hiszen a VII–XII-es diákoknak nincs lehetőségük az elemiben elindított kommunikációs kompetenciájukat olyan szintre fejleszteniük, amivel a vizsgán boldogulnának – tehát van még hat áldozati év.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége mélyen elítéli ezt a meggondolatlan, szakmaiatlan és jogszerűtlen rendeletet, illetve azt a módot, ahogy stratégiai jelentőségű kérdésekben konzultáció és előzetes tervezés nélkül hoznak tízezreket érintő döntést. Visszautasítjuk azt, hogy 3000 tanító, ki tudja hány tanár és 52000 elemi tagozatos kisgyermek újra kísérleti alannyá válik egy bársonyszékben meghozott döntés eredményeként. Kérjük, ne űzzenek csúfot a tanítói hivatásból és saját állami felsőfokú intézményeik diplomáiból, lássák be, hogy tévedés történt, és vonják vissza ezt a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége
2018. szeptember 4.