Az RMDSZ elnöke kérni fogja a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események dossziéi titkosításának feloldását

Az RMDSZ elnöke kérni fogja a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események dossziéi titkosításának feloldását
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kérni fogja az 1990-es, véres marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó minden dosszié, dokumentum titkosításának feloldását. Ezt maga a szövetségi elnök jelentette be csütörtöki, bukaresti sajtótájékoztatóján.

Párhuzamot vonva az 1989-es forradalom dossziéival, amelyek mindeddig nem voltak elérhetők és amelyek titkosításának feloldását nemrég rendelte el a kormány, rámutatott, ugyanígy kell deklasszifikálni a marosvásárhelyi konfliktus ügyiratait, hiszen ugyanúgy jogunk van megtudni azt, hogy mi történt 1990 március 19-20-án.

Nagyon fontos, hogy a 20 éves évfordulón levonjuk a tanulságokat”- fogalmazott, hozzátéve: a két közösség halottakkal, sebesültekkel járó véres konfliktusa nem spontán módon alakult ki, hanem egyesek felbujtására. -Olyan személyekről van szó, akik részei voltak az 1989 előtti nómenklatúrának, és akiknek érdekében állt a feszültség fenntartása, a két közösség egymás ellen uszítása – pontosított.

Március 15-e kapcsán elmondta, 2010-ben már általános elfogadottság jellemzi az 1848-as forradalom és szabadságharcra történő emlékezést: a román parlament a fontos dátum okán szünnapot hirdetett, a helyi és megyei hatóságok, a központi intézmények képviselői pedig részt vesznek a megemlékezéseken. „Ma már képesek vagyunk arra, hogy közös történelmünkben az összekötő és nem a szétválasztó momentumokat keressük” hangsúlyozta.

Az RMDSZ támogatja az egészségügyi miniszter által beharangozott reformintézkedéseket, ezen belül az egészségügy decentralizációját – erősítette meg a Szövetségi Állandó Tanács döntését a szövetségi elnök. Kifejtette, a SZÁT keddi ülésén elkezdődött az RMDSZ kormányzati tisztségviselői munkájának elemzése, ez alkalommal az egészségügyi tárca vezetőjének beszámolóját hallgatták meg.

Számomra természetes, és tulajdonképpen kötelező, hogy magyar nyelven is megszólíthassuk a magyar nemzetiségű állampolgárokat”- válaszolt azon újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy a magyar igazgatók és aligazgatók két héttel ezelőtti tanácskozására miért kaptak magyar nyelven is meghívást a résztvevők a miniszterelnök-helyettesi kabinetből. Markó Béla leszögezte, az említett dokumentumok románul és magyarul is eljutottak a címzettekhez.

– Úgy gondoltuk, hogy ezeknek az államnyelven is létezniük kell, de ugyanakkor nagyon helyesnek és hasznosnak, magamra nézve pedig kötelezőnek tartom, hogy magyarul is megszólítsam az érintetteket. Románul a hivatalos jellegért, magyarul az otthonosság-érzetért – jelentette ki, hangsúlyozva, a jövőben is ugyanígy fog eljárni. Hozzátette, nem akar ebben az ügyben törvényi és alkotmányos rendelkezésekre hivatkozni, amelyek amúgy megengedik az anyanyelvhasználatot a polgárok és a közigazgatás viszonyában. „Nyilvánvaló, hogy megfelelő kontextus vagy ezirányú kérés esetén soha sem fogok másképp, mint anyanyelvén szólni egy magyar nemzetiségű személyhez” mondta. A további újságírói kérdésekre maga is kérdéssel válaszolt: ugyanúgy meglepné Önöket, ha angol nyelvű meghívóról lenne szó, amely egyébiránt használatos a kormányzati intézményekben? Mennyivel megfelelőbb az angol, mint a magyar nyelv, amelyet másfél millió állampolgára beszél az államnak?

Ami a szenátus elnökének, Mircea Geoana-nak a visszahívását illeti, elmondta, hogy egyesek mindenféle ürügyeket kitalálnak személye ellen, és azzal vádolják, hogy visszaélt volna hatáskörével. Vitatható valóban egy-két döntése, de az alapvető ok az, hogy a felsőház elnökeként túl nagy a hatalma, mint az a szenátus tegnapi ülésén is bebizonyosodott. Például meg tudja akadályozni, hogy valaki egy javaslatot napirendre tűzessen vagy ennek az ellenkezőjét is. A házelnök személye fontos abból a szempontból, hogy a szenátusban törvénytervezeteket lassítanak vagy gyorsítanak, elfektetik őket vagy sürgősségi eljárással tárgyalják. Egy egyébként sem könnyű helyzetben nem mindegy, hogy a kormánytöbbség érvényesíteni tudja-e tervezeteit a szenátusban, és ehhez jó lenne, ha az elnök is a kormánytöbbségből kerülne ki – szögezte le.