Az őszi káposzta termesztése

Az őszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentősebb olajipari növény. Tekintettel a növény sokoldalú hasznosságára, termesztését az EU is támogatja.

Termése erősen időjárásfüggő, 2.5 – 3 t/ha termést csak 600 mm/év csapadékot meghaladó tájegységeken várhatunk, ahol a szeptember többnyire csapadékos, télen ritka a tartósan hosszú, -15 Celsius fok alatti hőmérséklet. Sokat számít ezen kívül a tábla fekvése is. Kerülni kell a fagyzugos területeket, ahol tél végén károsodhat a repcevetés. Ezek megválasztásánál fontos a talaj fizikai és kémiai tulajdonsága is. Legjobban terem a közép kötött, legalább 50 – 60 cm vastag termőrétegű, cserepesedésre nem hajlamos, semleges vagy gyengén lugos (7 – 8.2 pH), jó mészállapotú (3 – 4%), közepes tápanyagszolgáltató képességű talajokon (barna erdőtalajok, csernozjomok, meszes humuszos homoktalajok). Csak vetésváltásban termeszthető, ugyanarra a területre 2 – 3 év után kerülhet. Legjobb előveteménye a korán lekerülő őszi kalászosok, takarmányozásra használt zölden lekerülő növények, borsó, bíborhere. Leginkább két kalászos közé vetjük, mivel tápanyagutánpótlása 1 t/ha feletti, terméstöbbletet is biztosíthat a búzánál. A talajművelés a biztonságos repcetermés egyik alapvető feltétele. Általános szabály, hogy az optimális vetésidőre aprómorzsás, egyenletes felszínű vetőágyat teremtsünk. Nem szükséges a forgatásos alapművelés, ha az elővetemény alá 26 – 28 cm szántást végzünk. Sokkal nagyobb jelentősége van a késlekedés nélküli 8 – 10 cm-es tarlóhántásnak, és annak hengerezéssel történő azonnali lezárásának. Arra kell törekedni, hogy a vetés idejére kellően ülepedett, egyenletes felszínű, biológiailag érett magágyat állítsunk elő.  Ezt többszöri (10 naponkénti) talajfelszíni kultivátorozással érhetjük el, melynél minden esetben a hengerezés legyen az utolsó művelet. A tápanyagellátásnál vegyük figyelembe, hogy olaj és fehérjetartalmának képzéséhez sok felvehető tápanyagot igényel. Fajlagos tápanyagigénye 1 tonna repcetermés és a hozzátartozó növényi részek kifejlesztéséhez átlagos talaj és tápanyagellátottságot feltételezve 55 kg N, 35 kg P2O5 és 43 kg K2O5 hektáronként. A tavaszi preventív növényvédelmi permetezések alkalmával minden esetben indokolt lehet alkalmanként 15 – 20 kg/ha-os adagban nitrogén fejtrágya kipermetezése. Szerves trágyát annak gyomosító hatása és a talajelőkészítés szűk időintervalluma miatt nem célszerű kiszórni, arra inkább a repce előveteménye előtt van lehetőség. A vetés idejét illetően az újabb fajták és hibridek vetése a régebbiekhez képest későbbre tolódott. Arra kell törekedni, hogy a tél beálltáig a repce 8 – 10 leveles fejlettséget érjen el. Ebben az állapotban legkedvezőbb az áttelelés. Ennek megfelelően a dupla-nullás repcefajták optimális vetési ideje szeptember 1 és 15 között van. A nagy termések előfeltétele a táblában való egyenletes növényelosztás. Ehhez vetőmagnormájú preciziós vetőgépekre van szükség. Gabonavető gépekkel is vethető, azonban ezek minősége elmarad a szemenkénti gépektől. Vetésre csak a termesztési célnak megfelelő, államilag elismert, fémzárolt, csávázott vetőmagot szabad felhasználni. A sortávolság 24 cm, előfordul, hogy 14 cm-re is vetik. A vetésmélység a talajok típusától függően 2 – 3 cm. A hektáronkénti termést adó növényszám akkor optimális, ha az eléri a 800 ezret. Ez a téli kipusztulást is figyelembe véve hektáronként 900 ezer – 1.2 millió mag elvetésével érhető el. Figyelembe véve a fajták, hibridek ezermagtömegét 1 ha-ra 5 – 8 kg vetőmag szükséges. Hazai viszonyok között az ennél kisebb vetőmagnormákkal történő vetésnek csak ott van létjogosultsága, ahol a technológiai fegyelem nagyon magas szintű.

Hegyesi Béla



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter