Az Oscar-díj – HÁTTÉR

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia kitüntetéseit, közismert nevükön az Oscar-díjakat közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban adják át 80. alkalommal a hollywoodi Kodak Színházban.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését az amerikai filmakadémia 1927-ben alapította, hogy évente egyszer, különböző kategóriákban elismerje a mozgóképipar legjelesebb alkotóművészeinek tevékenységét.
Az első díjkiosztón 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt szálloda egyik termében 12 kategóriában hirdettek győztest egy zártkörű banketten. Az ekkor átadott figura még az “Akadémiai Díj” szikár megjelölést viselte, csak 1931-ben ragadt rá az Oscar elnevezés. A legelterjedtebb legenda szerint Margaret Herrick, az akadémia első könyvtárosa volt a névadó, ugyanis a szobor Oscar nevű nagybátyjára emlékeztetette.
A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont (státus)szimbólumot George Stanley szobrász formázta meg, és 1945-ig minden darab egyedi példányként került ki keze alól. A filmtekercsen álló, meztelen teste előtt kardot tartó lovag eredetileg bronzból, a későbbiekben a britannia nevű, könnyebben megmunkálható ónötvözetből készült. A szobrokat 1949 óta sorszámmal látják el, a számozás 501-gyel kezdődött.
A ceremóniához manapság évente 50 darabos megrendelést ad le az akadémia a díjat készítő chicagói műhelynek.
A díjazottak névsorát egy ideig – a korai lapzárták miatt – megküldték az újságoknak. A szokással 1940-ben szakítottak, amikor a Los Angeles Times túl korán nyilvánosságra hozta a listát, így a bankettre érkező vendégeket nem érte meglepetésként. A kínos eset után tértek át a lepecsételt boríték rendszerére.
Az 1932-es gálát már egész Amerikában közvetítette a rádió, az első tévéközvetítésre 1954-ben került sor, a vezető riporter Ronald Reagan későbbi elnök volt. Színesben először 1966-ban sugározták az eseményt, az élő adás először 1990-ben ültetett egymilliárdnál több nézőt a képernyő elé.
1932-ben vezették be a rövidfilm-díjat, három évvel később a filmdalokért járó Oscart, az összes jelölt muzsika 1946-tól csendül fel. A nyertesek 1943 óta nem hálálkodhatnak fél percnél tovább, s 1968-tól kötelező mind a díjazottaknak, mind a díjátadóknak az alkalomhoz illő, elegáns viselet. ( Julie Christie – aki az idén is jelölt – tavaly általános megdöbbenésre pöttyös miniruhában libbent a színpadra.) Ma már több mint húsz kategória létezik. A legfiatalabb a 2002-ben alapított legjobb animációs nagyjátékfilm díja, a kategória első győztese a Shrek lett.
A szigorúan vett “szakmai” díjak mellett az akadémia Jean Hersholt emberjogi (humanitárius Oscar) díjat és életműdíjat (Honorary Awards) is oszt a filmművészetben folyamatosan kimagasló munkát végező szakemberek elismerésére. A harmincas években alapították az Irving Thalberg Emlékdíjat, amelyet ugyan az Oscar-ceremónia keretében adnak át, de a neves producert ábrázoló szobor nem “igazi” Oscar. Nem is minden évben ítélik oda, általában olyan rendezők “vigaszdíjául” szolgál, akiket többször jelöltek, de egyszer sem kapták meg az igazi Oscart, köztük van az ötszörös jelölt Alfred Hitchcock és a kilencszer jelölt Ingmar Bergman is.