Az Orbán-kormány támogatja a KREK célkitűzéseit

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Csűry István, a KREK püspöke
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Csűry István, a KREK püspöke
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Csűry István, a KREK püspöke tartottak szerdán közös sajtótájékoztatót Nagyváradon, melynek elején a magyar kormány által a KREK-nek nyújtott támogatásokat vették leltárba.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kifejtette, hogy a harmadik Orbán kormány minden területen sokkal nagyobb mértékben figyel oda a külhoni magyarokra. Kiemelte, hogy a magyar kormány a KREK-nek az elmúlt hat évben – vagyis amióta Csűry István vezeti az egyházkerületet – összesen több mint 1,2 milliárd forint támogatást nyújtott, ezen belül pedig a nemzetpolitikával foglalkozó államtitkárság is közel 150 millió forinttal segítette az egyházkerületnek a törekvéseit. Ezek közül kiemelte azokat a támogatásokat, amelyek hosszútávon a magyar nyelv megőrzésében, a hit megtartásában sokat segítenek. Ilyen támogatás volt az elmúlt évek során a nagyszalontai református iskola építésére adott 660 millió forint, a zilahligeti református egyházközségnek az óvoda helyreállítási munkálataira adott 184 millió forint. Megemlítette a nagyváradi 24,5 millió forintos óvodafejlesztési támogatást, a nagybányai református líceumnak a fűtéskorszerűsítését szolgáló tízmillió forintos, és a szatmárnémeti református gimnázium felújítására nyújtott 20 millió forintos támogatást. Csűry István emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány támogatásával épült fel a KREK püspöki székháza, és ugyancsak magyar kormánytámogatásból készül el az idei év végére, vagy a jövő év elejére a sződemeteri Kölcsey központ, megköszönte továbbá a magyar kormánynak a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban zajló szakoktatásnak nyújtott segítséget, valamint a mintegy ötven református gyülekezetnek nyújtott anyagi támogatást.

Kórház, előtte rendelő

Első lépésben járóbeteg rendelő épülhet meg Nagyváradon magyarországi támogatásból, hangzott el szintén a tegnapi sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a KREK törekvései közé tartozik egy az egyház által fenntartott kórház létrehozása Nagyváradon, de mint Csűry István szerdán elmondta, olyan jelzéseket kaptak, miszerint inkább a járóbetegek gondozását kellene felvállalni. Hozzátette, hogy az egyház elfogadta ezt a megközelítést, azzal a megjegyzéssel, hogy a járóbeteg rendelő az első lépcsőfok, aminek folytatása magának a kórháznak a létrehozása lesz. Soltész Miklós elárulta, hogy egy héttel korábban látogatást tett nála Sălăjean temesvári metropolita a magyar kormány segítségét kérve a rákbetegek és a fogyatékossággal élők rehabilitációját szolgáló temesvári intézmény létrehozásában. Soltész Miklós hozzátette, hogy amint Temesváron, illetve Nagyváradon megteszik a szükséges lépéseket, akkor a kormány megosztja velük szakmai tudását. „Azért fontos a járóbeteg rendelő, mert sokszor a megelőzés az első lépés, az sokkal nagyobb eredményeket tud hozni, mint a későbbi kezelés” – irányította rá a figyelmet a járóbeteg-kezelés fontosságára.

Kereszténység mindenek felett

Soltész Miklós a tájékoztatón megköszönte Csűry püspöknek, az erdélyi magyar egyházaknak, valamint az ortodox egyháznak azt a kezdeményezését, melynek nyomán aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a román alkotmányba is kerüljön be az a passzus, miszerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatán nyugszik, mint ahogy az már a magyar alaptörvényben szerepel. „A közép-európai térségnek ez mutatja meg a jövőjét és a mai erejét is, hogy az igazi értékekhez vissza tudnak térni. Erdélyben, Partiumban és Közép-Európában is most már legkevésbé az a fontos, hogy ki román, ki magyar, ki szerb, ki lengyel, vagy horvát vagy szlovák, hanem sokkal inkább fontos a keresztény gyökér, mert jól látjuk a Nyugat-Európából ránk erőltetett vadliberalizmusnak a támadását, amely szét akarja rombolni az alapértékeket” – fogalmazott Soltész Miklós, aki szintén nagy veszélynek értékelte a bevándorlási hullámot, melyet összefüggésbe hozott a legutóbbi franciaországi és németországi terrorcselekményekkel.

Ne erőnk felett

Csűry István püspök jelezte, hogy a házasság kérdésében az egyház álláspontja egyértelmű: „A házasság Isten teremtett ajándéka, ha ezt Isten így adta, akkor nekünk jogunkban sincs akár egy kérdőjelet tenni ennek az ügynek a végére” – fogalmazott.

A migránsválság kapcsán Csűry István kijelentette: „A fehér Európát meg kell menteni, ugyanakkor követeljük, hogy az Unió ne foglalkozzon a migránsüggyel úgy, hogy közben éket ver közénk, és a menekülők közé”. A püspök tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság 250 ezer eurós ún. szolidaritási hozzájárulást fizettetne minden olyan bevándorló után azokkal a tagállamokkal, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni. Egy ilyen döntés csak gyűlöletszításra lenne alkalmas a közép-kelet európai országok esetében, amelyek amúgy is számos gazdasági, társadalmi nehézséggel küszködnek – áll a Csűry István által idén májusban kiadott közleményeben. A püspök a közleményben és a sajtótájékoztatón is emlékeztetett arra, hogy Romániában egy gyermek 19 eurót kap gyermeksegélyként, az átlagfizetés 400 euró körüli összeg, de a nyugdíjasok és a minimálbérből élők jövedelme még ennél is sokkal kisebb. „Isten az áldozatot is csak úgy kéri, amennyire teheti azt az ember, soha nem követel erőnk felettit. Kérjük Európát, soha ne kérjen erő felettit” – tette hozzá végül.

Pap István