Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét, hosszú távon profitálnak ebből, méghozzá annál nagyobb mértékben, minél többet olvastak nekik – derül ki egy német felmérésből, amely szerint nemcsak a szociális készségek és az iskolai eredmények fejlődnek, hanem a kreativitás és a mozgás is.
Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta, nyilvánvaló, hogy egy olyan gyerek, akinek kisebb korában rendszeresen olvastak a szülei, később is nagyobb érdeklődést mutat a könyvek iránt. A diákok egy részének gondot okoz az olvasott szövegek megértése, ezért a magyartanárok számára segítség lehet, ha más szakon tanító tanárok — például matematika, biológia — is hangsúlyt fektetnének a szövegértésre, magyarázta a szaktanfelügyelő, hozzátéve, hogy a magyar nem csak tantárgy, művészet is. A tanárok nem csak tanítanak, nevelnek is. Észrevétele szerint a diákok nem találják a jelzőket, hasonlatokat, nem tudnak képletesen, szemléletesen beszélni/írni. A saját érzelmeiket nem tudják szavakba önteni, ami miatt egyre több a konfliktus úgy a diák–diák, mint a tanár–diák között. Egy hivatalos nyelven fogalmazott szöveget nem igazán értenek, ha viszont nekik kell megírniuk például egy 10–15 mondatos szöveget, akkor nem boldogulnak vele. Nem tudnak mondatokat alkotni, a mondatokból összefüggő szöveget írni, szöveget szerkeszteni. Ennek oka többek között az, hogy nincs megfelelő szókincsük, valamint az, hogy megváltozott a kommunikáció. Az embereknek kevés ideje van arra, hogy beszélgessenek egymással, és olyankor is félszavakkal, gesztusokkal kommunikálnak, vagy beérik akár egy ikonnal is — magyarázta Gál.
Nevelésre nem jut idő
A szaktanfelügyelő szerint egy másik probléma az, hogy a diák elolvassa ugyan a feladatot, ám a követelményeket nem tudja teljes egészében teljesíteni, aminek az oka lehet az is, hogy nem volt elég világosan megfogalmazva a kérdés, vagy a tanuló nem ismeri fel annak a feladattípusnak a megoldási lehetőségét. A nevelés rovására megy ugyanakkor az is, hogy egyre több esetben attól félnek a magyartanárok, hogy nem teljesítik a tantervet és nem adnak le minden leckét, nem tanítanak meg mindent, ahogy az elő van írva. Annyi morális, érzelmi értéket közvetítő része lehet egy irodalmi műnek, ami fölött sokszor elsiklanak az oktatók, mert nem jut rá idő, mert az irodalomelméleti részeket gyakorolják a gyermekekkel, pedig a tanterv megfogalmazza, hogy a magyartanárok nevelnek is, és értékekre kell felhívják növendékeik figyelmét. Mindez egyelőre kevésbé valósul meg, ismerte el Gál, aki szerint jó lenne az olvasás irányába fordítani a diákok figyelmét, hiszen ha megtetszik nekik egy, az órán olvasott novella vagy vers, akkor esetleg más művet is el fognak olvasni.
Összegzésképpen Gál elmondta, össze kell fognia az iskoláknak a szülőkkel, mert az első 7 év a modern ember életútját is meghatározza. Ezt a célt szolgálja egyébként a tanügyminiszter új kezdeményezése is, hogy a szülőket „becsalja” az iskolába és ott mutassa be a gyermek eredményeit, és ily módon szorosabbá váljon az együttműködés a tanintézmények és családok között.
