Az identitástudat életutakban kifejezve

Előadásokat láthattak és hallhattak a kulturális délután résztvevői
Előadásokat láthattak és hallhattak a kulturális délután résztvevői
Életutak címmel kulturális délutánt tartottak pénteken a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.

Az egyetem és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezte esemény meghívottja volt id. Rókusfalvy Pál pszihológus, ifj. Rókusfalvy Pál borász, valamint Véső Ágoston festőművész. Délután fél öt órától id. Rókusfalvy Pál pszihológus tartott előadást az egyetem dísztermében összegyűlt nagyszámú hallgatóságnak. Előadásában leszögezte: az életben minden probléma pszihológiai probléma, és minden probléma megoldása cselekvés, ezért rendkívül fontos ismerni az emberi pszihikum működését, főbb jellemzőit. A bevezető után az önismeretről beszált az előadó, kiemelve, hogy annak egyik lénegyes eleme a nemzeti identitástudat. „A hit és a haza megtagadása gyökértelenné tesz” – fogalmazott Rókusfalvy Pál, ami természetellenes állapot. Kifejtette, hogy éntudatunk két-három éves korunkban kialakul, és ez az éntudat az élettapasztalatok gyarapodásával önismeretté fejlődik.

 

Identitástudat

 

Ezt követően felhívta a figyelmet arra, hogy nem a nemzetnek van önismerete, hanem a nemzetet alkotó egyének identitástudatából áll össze a nemzet, és ebben a tekinteben a nemzeti identitástudat megőrzséséhez feltétlenül szükség van arra, hogy például a „a magyar ember magyarként éljen.” Rókusfalvy Pál hangsúlyozta, hogy identitászavar akkor következhet be az egyén életében, ha önismerete torz, vagy ha életében valamilyen romlás következik be. Ugyanakkor az identitászavart elő is lehet idézni például történelemhamisítással, a bűntudat, a pesszimizmus gerjesztésével, etnikai tisztogatással, falurombolással. Rókusfalvy Pál kiemelte, hogy manapság gyakoriak az identitásváságok, márpedig, mint mondta, nemzeti kötődés nélkül nem beszélhetünk önazonosságról, sőt, európaiságról sem. Az előadás után Rókusfalvy Pál „Pszichológia: az emberi életdráma tudománya” című kötetét méltatta Lázár Sándor neveléspszichológiai kutató, egyetemi oktató, majd a rendezvény védnöke, Tőkés László EP-alelnök szólt a megjelentekhez. Többek között kiemelte azt, hogy Erdélyben Trianon óta mesterségesen gerjesztik az itt élők identitászavarát. Makkai Sándor egykori kolozsvári református püspököt idézte, aki bevallotta, hogy azért hagyta el Erdélyt, mert úgy érezte, kisebbségben nem lehet teljes értékű életet élni. Erre válaszol Reményik Sándor, akinek gondolata akár mottóul is szolgálhat a mai erdélyi magyarságnak: „lehet kissebségben élni Erdélyben, mert kell”.

 

Kiállítás

 

Az est második felében nyitották meg a nyolcvan éves Véső Ágoston Munkácsy-díjas nagybányai festőművész életmű-kiállítását az egyetem emeleti előcsarnokában. A tárlat anyagát Feledy Balázs budapesti művészettörténész méltatta, kiemelve, hogy Véső Ágoston a a hűség festője, mert életpályája során mindvégig hű maradt szülővárosához, Nagybányához. Kiemelte a művész szellemi és szakmai nyitottságát, újító készségét, a pasztellszínek varázslatos alkalmazásában is megnyilvánuló tehetségét. Tőkés László köszöntőjében kiemelte, hogy a bábeli nyelvzavar a képzőművészetben is elharapózott „a fokozódó vizualitás, az ízléstelenség, illetve a manipuláció világában”. Ebben a helyzetben még könnyebben tudunk azonosulni Véső Ágoston művészetének nemzeti karakterével. Véső Ágoston művészete önazonosságunk része, ezért óriási értéket képvisel Tőkés László említést tett a tizenhat évvel ezelőtt Véső Ágoston által újraalpított nagybányai művésztelep rendkívüli jelentőségéről is. Végül Véső Ágoston köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a tárlat megvalósulásához. Megjegyezte, hogy az elhangzott bíztató szavak nagyon sokat jelentenek neki, annál is inkább, mivel egyre nehezebb a nagybányai festőiskola hagyományait ápolni. A tárlat január 8-ig látható az egyházkerület székházában. Az Életutak rendezvénysorozat este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban zárult, ahol a Zichy Ferenc Borklub meghívására ifj. Rókusfalvy Pál mutatta be etyek-budai pincéjéből származó borait.

 

Pap István