Az „ezüst négyzetek” kiállítása

A kiállítás szeptember 25-ig lesz látható a nagyváradi római katolikus püspöki palotában
A kiállítás szeptember 25-ig lesz látható a nagyváradi római katolikus püspöki palotában
Csütörtökön a nagyváradi római katolikus püspöki palotában nyitották meg az Ezüst négyzet elnevezésű nemzetközi triennálé tárlatot. Hatvanöt művész százhárom alkotását mutatják be.

Az Ezüst négyzet triennálé a Kárpátok eurorégió országaiban – Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Románia – megszervezett festészeti kiállítássorozat, melyet az említett országok több kulturális intézményének együttműködésében szervezik meg. Mint Janusz J. Cywicki, a przemysl-i kortárs művészeti galéria igazgatója a csütörtöki nagyváradi tárlatnyitón elmondta, 1993-ban indult a kortárs festészetet népszerűsítő triennálé a Kárpát Eurorégióban, mely a legnagyobb kortárs művészeti seregszemlévé vált Európának ebben a térségében. A Lengyelország Köztársasági Elnökének védnöksége alatt megszervezett triennálé témáját – Én és a másik a harmadik évezredben – az esemény kurátora, Aurel Chiriac, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatója jelölte ki. A tematikai megkötés mellett volt egy formai is: a tirennáléra beérkezett festmények mérete egy négyzetméteres kellett, hogy legyen. A megkötések nem szegték az alkotók kedvét, hiszen öt országból kilencvenhat művész összesen 284 munkát küldött be, ezek közül választották ki hatvanöt művész százhárom alkotását. A Triennálé első kiállítását 2015 májusában nyitották meg a Prezmusl melletti Krasiczyn kastélyban, majd két másik lengyelországi galériában volt látható az anyag, a fő tárlatot kísérő kiállításokkal egészítették ki. Az idén a triennáléra beválogatott festményeket kiállították Debrecenben, Miskolcon, és most érkezett el Nagyváradra, innen a lengyelországi Kielcébe, végül pedig Kassára vándorol a tárlat.

Értékelés

A kiállítás anyagáról annak kurátora, Aurel Chiriac adott összefoglalót, többek között kiemelve azt, hogy milyen változatos művészi válaszokat fogalmaztak meg az alkotók a felvetett témára. Meglepő stilisztikai egység figyelhető meg a beküldött és kiválasztott munkákban, melyhez feltehetőleg valamelyes mértékben hozzájárult az alkotók hasonló történelmi múltja is – fejtegette Chiriac. Az én és a másik viszonyának boncolgatásában nem az egyéni és a nemzeti identitás felszámolására vagy zárójelbe tételére való törekvés figyelhető meg, hanem olyan festészeti változók megjelenítésének szándéka, ami oly közel hozza egymáshoz e kettőt, szinte már alig lehet érzékelni a közöttük lévő határvonalat. „A triennálé igazolása annak is, hogy igazi művésznek születni kell, hiszen a formai és tematikai megkötöttség nem jelentett akadályt az alkotók számára” – fogalmazott Chiriac, aki úgy ítélte meg, hogy az Én és a másik a harmadik évezredben tematika rendkívül aktuális, és nem csak ebben a földrajzi közegben, hanem az egész emberiség számára.

Megközelítési módok

Az alkotók egy része az én és a másik viszonyt önmagával azonosította, egyes alkotók a másikat az Istenséggel azonosították, megint mások számára a másik az egész világot jelenti. Voltak művészek, akik a másik létének lehetetlenségét sugallják, annak képtelenségét, hogy különbséget lehetne tenni az én és a másik hamis dichotómiájában, a művészek egy másik csoportja számára pedig épp ellenkezőleg: csakis ez a különbségtétel ad értelmet önmaguk meghatározásának. A művészek nem kerülték ki a témának társadalmi vonatkozásait sem, érintve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatokat, és különösen a háború problémáját, mely a másikhoz való viszonyulás legagresszívebb módja. A csütörtökön megnyitott kiállítás szeptember 25-ig lesz látható a nagyváradi római katolikus püspöki palotában.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter