„Az Európai Unió mai formájában nem túl fiatalos”

Exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak Oltean Csongor MIÉRT-elnök, az RMDSZ EP-képviselőjelölt listájának negyedik helyzettje. Fotó: Sárközy István
Exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak Oltean Csongor MIÉRT-elnök, az RMDSZ EP-képviselőjelölt listájának negyedik helyzettje. Fotó: Sárközy István
Az elmúlt hétvégén Váradon, illetve Bihar megyében kampányolt Oltean Csongor MIÉRT-elnök, az RMDSZ EP-képviselőjelölti listájának negyedik helyezettje. Szerkesztőségünkbe is ellátogatott vasárnap délután, ahol exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak.

– Mi a célja Bihar megyei körútjának?
– A kampányunk célja, hogy minél több megyébe, településre eljussunk. Ebben rám elsősorban az a szerep hárul, hogy lehetőleg minél több fiatallal találkozzam. Beszéljek velük, juttassam el hozzájuk az üzeneteinket. Szombaton többnyire vidéken voltam, több olyan helységben megfordultam, ahol ifjúsági szervezetek működnek, illetve fiatalok a polgármesterek, alpolgármesterek. Bejártuk tehát a stábbal a környéket, különböző beszélgetéseken vettem részt. Amellett, hogy meg kell győzzük a fiatalokat, hogy menjenek el szavazni, ami természetesen egy nagyon fontos dolog, elsősorban inkább olyan jellegű találkozókat terveztem be, ahol elmondhatják a problémáikat, azt, hogy mit várnak az Európai Uniótól. Erre a fiatalos kampányra készülve összeraktunk egy tíz pontból álló prioritási listát, mely tételekről azt gondoljuk, hogy a fiatalok elvárják ezeket az Európai Uniótól. Olyan kérdéseket is megfogalmaztunk, amelyek az RMDSZ kommunikációjában is benne vannak, és a fiatal gazdákat, vállalkozókat érintik, mint például a schengeni csatlakozás, és még sorolhatnám. Jó előrejelzés, hogy ezekből a javaslatokból elég sok bekerült az RMDSZ választási programjába is. Gondolom ebből is látszik, hogy az RMDSZ egyfajta partneri jobbot, az eddiginél szorosabbat nyújtott a MIÉRT-nek. Tizenkét évvel ezelőtt, az uniós csatlakozáskor ugyanis valakik, valahol eldöntötték, hogy a fiataloknak az 5. hely jusson az európai parlamenti jelöltlistán. Mi azt kértük, hogy ez ne legyen kőbe vésve, hanem engedjenek teret annak, hogy akár egy előkelőbb helyet is kapjunk. A harmadik helyet kértük, és a negyedik helyet kaptuk végül. Úgy vélem, hogy ez egy jó előrelépés, viszont pont ebből kifolyólag is az a szándékunk, hogy ezt a kampányt is tulajdonképpen felhasználjuk arra, hogy a fiatalok gondjait összegyűjtsük, rögzítsük, és majd amikor ott leszünk az európai parlamentben, ezeket fel tudjuk vetni, foglalkozni tudjunk ezekkel. Persze van egy csomó olyan probléma, ami nem európai uniós hatáskör. Jogosan mondhatja bárki, hogy oké, oké, de ezek nem uniós határkörűek, amire én úgy reagálok, hogy az Unió mindenképpen változni fog valamilyen irányba, ezért fontos, hogy a mi képviselőink és a javaslataink is ott legyenek az európai parlamentben.

– Azért valljuk be, a negyedik hely nem sok eséllyel kecsegtet a bejutás szempontjából…
– Igen, valóban kevés az esélyem arra, hogy bejussak, ezzel tisztában vagyok. Ezért használom ki a kampányt elsősorban arra, hogy minél több fiatallal találkozzam. Minél szélesebb szegmensükkel, különféle fókuszcsoportokkal, melyek hiteles képet nyújthatnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma az erdélyi, partiumi magyar fiatalok. Itt Váradon, illetve Bihar megyében is találkoztam egyaránt olyan fiatalokkal, akik a sport vagy tudományos eredményeik miatt érdemelnek elismerést, és olyanokkal is, akik vállalkozóként teljesítenek jól kreatív iparágakban, illetve a mezőgazdaságban. Felmerült például az egyik líceumban, hogy egy külön olyan osztály induljon, mely robotikára szakosodott, mert egyre nagyobb az igény erre, hogy csak egyetlen példát említsek. Románia e téren is egyre inkább felzárkózik az Európai Unió többi tagállamához. Ha nekem 17 évesen ilyen konkrét elképzeléseim lettek volna a jövőbeli szakmámat, hivatásomat illetően, akkor valószínűleg nem politikával foglalkoznék. (nevet) Akikkel ugyanis találkoztam, azok olyan céltudatos fiatalok, akiknek az igényeire feltétlenül oda kellene figyelnie az Európai Uniónak. És még valami: szerintem jelenlegi formájában, bár rengeteg lehetőséget kínál a fiatalok számára, azért nem túl fiatalos az Európai Unió. Sok rendezvény van ugyan, amelyet a fiatalokért szerveznek, de ezeknek nagyon bürokratikus még a kommunikációja is. A mai fiatalok tudják azt, hogy vannak uniós pénzforrások, viszont ha kezdőtőkét akar egy fiatal szerezni a vállalkozásához, vagy be akarja járni Európát az unió pénzén, akkor nehezen tud elindulni. Nincs egy összesítő felület, ahol ezek egy helyen megjelenjenek. Még fiatalosabbá kell tehát tenni az Európai Unió kommunikációját, illetve olyan kezdeményezéseket kell létrehozni, támogatni a következő öt évben is, melyek a fiataloknak segítenek lebontani a bürokratikus rendszert. Azt várom el az Európai Uniótól, hogy egyrészt körön belül rendezze ezt a bürokratikus problémát, másrészt pedig gyakoroljon nyomást a tagállamokra, hogy hatékonyabb legyen a források lehívása.

Elvárások

– Mit várnak a fiatalok az Európai Uniótól?
– Ahogyan én látom, a fiataloknak nincsenek hiperszuper, égbekiáltó elvárásaik az Uniótól. Ők is azt várják el tulajdonképpen, mint a középkorosztály, vagy az idősebb korosztály. Ők is egy megélhető jövőt akarnak itthon. Az is látszik ugyanakkor, hogy egyre több fiatal kezd el gazdálkodni vidéken, örökölt vagy vásárolt, 1-2 hektáros területen pont amiatt, hogy a területalapú támogatások nagy segítséget nyújtanak. Ilyen szempontból is visszaigazolódik, hogy az Uniónak a támogatási rendszere hosszú távon segíteni fog abban, hogy a vidék ne ürüljön ki teljesen.

– Mennyire érdeklődnek a fiatalok a közélet iránt?
– Van abban némi igazság abban, azaz valószínűleg igaz volt és igaz lesz mindig, hogy a fiatalokat talán kevésbé érdekli a politika. Nem tudom, hogy volt-e valaha olyan periódus az elmúlt évszázadokban, amikor a fiatalok lelkesedést tanúsítottak volna e téren. Igen, más az értékrendjük, szórakozni, bulizni akarnak, de mi azon is dolgoztunk az elmúlt években, hogy a saját nyelvükön megszólítsuk őket. Úgy gondolom, az RMDSZ üzeneteit nekünk fiatalítanunk kell, mert másképp az érintettek nem értik meg ezeket. Több olyan találkozásunk is volt, ahol a fiatal elmondta: igen, igen, ő tudja, hogy el kell menjen szavazni, de nem tudja miért? Ezért nem tartok pulpitusnál beszédeket, hanem közvetlenül elbeszélgettek a fiatalokkal annak érdekében, hogy közösen találjuk ki azt, hogyan lehetne az Uniót szexibbé, trendibbé, vagányabbá tenni. Meg vagyok győződve arról, hogy az a fiatal, akiben tudatosul, hogy miért kell elmennie szavazni, a baráti körét is hatékonyan tudja meggyőzni arról, hogy ugyanígy tegyen. Egy 18 éves fiatal a csatlakozáskor 6-7 éves volt, egy egészen más helyzetbe született bele, mint a 25-30 évesnél idősebbek, akiknek Magyarország jelentette a külföldet. Számukra sokkal több a lehetőség, és tudatosítani kell számukra azt, hogy ez az Uniónak köszönhető. Ez nem mindig volt így, és még jobb is lehet, ha csatlakozunk a schengeni térséghez. De visszatérve a kérdéséhez: nekünk sikerült több ízben bebizonyítani azt, hogy a közvélekedéssel ellentétben azért valamilyen szinten a fiatalokat mégiscsak érdekli a közélet, a politika. Ezt támasztják alá a MIÉRT eseményei, illetve konkrétabban az erdélyi politikai iskola, melyre mindkét alkalommal közel száz fiatal jelentkezett. Ebből is látszik, hogy nem csak az úgymond belsős fiatalok akarják magukat fejleszteni. Nem tagadom tehát, hogy a fiatalok valóban nehezebben megszólíthatóak, de a MIÉRT azon dolgozik, hogy ezen változtasson, és a tapasztalataink biztatóak. Ha a fiatal kap egy élményt, akkor teljesen más lesz a hozzáállása, mert rájön arra, hogy a bulizásnál sokkal többet is tud tenni.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .