Az Európai Parlament elnöke nem tartja szükségesnek az önkényuralmi jelképek használatának betiltását

2013 decemberében Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő Schöpflin György magyarországi, Sandra Kalniete és Inese Vaidere lettországi, Laima Liucija Andrikiené és Vytautas Landsbergis litván, valamint Milan Zver szlovén EP-képviselőkkel közösen intéztek levelet az Európai Parlament elnökéhez, melyben az önkényuralmi rendszerek jelképeinek betiltását kezdeményezték. Beadványukra múlt hét végén érkezett válasz.

Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-án elfogadott, korszakos jelentőségű EP-állásfoglalást idézve, a néppárti képviselők arra emlékeztették a parlament szocialista elnökét, hogy Európa csakis akkor lehet egységes, hogyha közös álláspontot képes kialakítani a történelemről, hogyha a múlt közös örökségeként tudja elismerni a fasiszta és kommunista diktatúrák múlt századi bűntetteit. Ennek vonatkozásában arra is felhívták Martin Schulz figyelmét, hogy míg az Európai Unió egyes tagállamaiban tilos és büntetendő az önkényuralmi rendszerek jelképeinek használata, rémtetteik tagadása vagy lekicsinylése, ezzel szemben más tagországokban ugyanez napi szinten fordulhat elő. „A horogkereszt, a sarló-kalapács és a vörös csillag használatának általános tilalmát szorgalmazzuk az Európai Parlamentben és az intézményhez köthető nyilvános terekben. Ugyanakkor kezdeményezzük, hogy az Európai Parlament tegyen ajánlást az önkényuralmi jelképek betiltására nézve a Béke Nobel-díjas Európai Unió valamennyi tagországában” – áll az EP-elnökhöz eljuttatott megkeresésben.

„Létrejötte óta az Európai Parlament világszerte a szabadság, a demokrácia, a diszkrimináció-ellenesség és a jogállamiság szilárd bástyája” – szögezi le 2014. február 14-i válaszlevelében Martin Schulz elnök. Ennek ellenére, mégsem tartja szükségesnek a tömeggyilkos önkényuralmi rezsimek hírhedt szimbólumainak a betiltását – ami a diktatúrák uralmát sokszorosan megszenvedett európai népek és nemzetek számára már önmagában is üzenetértékű volna. A konkrét felkérés elől mintegy diplomatikusan kitérve, az EP elnöke bőségesen idézi a Parlament belső szabályzatát, kifejtve azon véleményét, hogy „a kiállításokra és kulturális eseményekre vonatkozó eljárási szabályok” megfelelő alapot szolgáltatnak arra, hogy az Unió alapértékeivel ellentétes vagy a sértő jellegű eseményekhez hasonlóan a totalitarizmus jelképeinek népszerűsítését is korlátozzák.

Tőkés László erdélyi képviselő a kommunizmus áldozatainak mai emléknapja összefüggésében különösképpen beszédesnek és fájdalmasnak tartja, hogy negyedszázaddal a szovjet-kommunista diktatúrák összeomlása után, még mindig kettős mérce érvényesül az Európai Unióban, és a kommunista önkényuralom jelképeinek hallgatólagos megtűrésével sértik meg áldozatai millióinak az emlékét.

Strasbourg, 2014. február 25.

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája