A flamand liberális politikus – korábbi belga miniszterelnök – volt a házigazdája annak a brüsszeli sajtótájékoztatónak, amelyet Konrád György magyar írónak szervezett a liberális EP-frakció. Verhofstadt a sajtótájékoztató bevezetőjében közölte, hogy a magyar téma napirendre tűzését szeretnék elérni a hétfői EU-csúcson, amelyet egyébként alapvetően gazdasági, pénzügyi témák megvitatására hívtak össze.
Elmondta azt is, hogy a Benelux országok képviselői az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljáró pénteki EU-külügyminiszteri értekezleten az “egyebek” napirendi pont keretében felvetették az elmúlt időszak magyarországi törvényalkotási folyamatával kapcsolatos témát.
Az Európai Bizottság, az EU központi végrehajtó intézménye e törvények miatt három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen – emlékeztetett Verhofstadt. A liberális EP-frakcióvezető kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága a minap úgy döntött, az eddigieken túl további öt magyar törvény véleményezésére kéri fel az ET égisze alatt működő, Velencei Bizottság elnevezésű jogi szakértői testületet. Így a Velencei Bizottság asztalán immár nyolc magyar törvény fekszik – közölte Verhofstadt. Mint hozzátette, emellett az Európai Bizottság illetékes alelnöke olyan szakértői munkacsoportot is létrehozott, amely a médiaszabadság európai, nem kis részben magyarországi helyzetét vizsgálja.
A belga liberális politikus elmondta, hogy az EP szabadságjogi bizottságában február 9-én meghallgatást tartanak, és azon a magyar civil társadalom képviselőinek szándékoznak szót adni. Verhofstadt szerint az EP február derekán esedékes plenáris ülésén állást foglalhatnak arról, hogy az Európai Parlament megítélése szerint indokolt-e megindítani Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés 7. cikkének első bekezdése szerinti eljárást.
Az említett előírás értelmében az uniós tagállamok kormányait képviselő tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság javaslata alapján – a tagországok négyötödös többségével, valamint az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja: fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Ezen eljárás alapján a tanács ajánlásokat tehet az érintett tagállamnak.
A sajtótájékoztatón Verhofstadt újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az uniós alapértékeket veszélyeztető tagállammal szembeni szankciók elrendelésére csak a 7. cikk második és harmadik bekezdése alapján nyílhat lehetőség. Ők egyelőre csupán az első bekezdés szerinti eljárás szükségességéről beszélnek, ami pusztán ajánlások megtételéhez vezethet. A szankciók csak akkor merülhetnek fel, ha az eljárás alá vont tagállam nem tesz eleget az ajánlásoknak – mondta.
Magán a sajtótájékoztatón Konrád György hangot adott azon aggodalmának, hogy Magyarországon ismét egy újfajta pártállam van kialakulóban. Szerinte Magyarországon – azon túl, hogy visszaszorul a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszere – az elmúlt másfél évben “dilettáns elképzeléseket” is megpróbáltak megvalósítani, amelyek azonban nem hoztak eredményeket. Példaként az ország eladósodottságának a mértékét említette.
“Ugyanabban a légkörben érzem magam, mint amilyet hátrahagytunk 1989-ben” – jelentette ki Konrád György. Az író, az SZDSZ egykori prominens alakja most is liberálisnak vallotta magát, nem pártpolitikai kötődés okán, hanem annak alapján, hogy a szabadságot tartja a legfontosabb dolognak. Orbán Viktorról azt mondta, hogy egykor ő is valóban liberális volt, miként a Fidesz is.
MTI
