Az érintettek reagálásai a NATO-bővítéssel kapcsolatos döntésekre

Nemcsak Horvátország és a NATO számára fontos a Horvátország felvételéről hozott bukaresti döntés, hanem a délkelet-európai térség minden olyan országa számára, amely elindult a NATO-hoz való közeledés útján – mondta csütörtökön Stipe Mesic horvát elnök.

Horvátország meghívása a szövetséghez való csatlakozásra biztatás a többi balkáni állam számára is, hogy folytassák reformjaikat – vélekedett a horvát közszolgálati televízió által közvetített beszédében.
    A Bukarestben tartózkodó Ivo Sanader horvát kormányfő úgy fogalmazott: valahányszor önmaga kibővítéséről dönt a NATO, mindannyiszor bővül a stabilitás és a biztonság övezete. Mind Mesic, mind pedig Sanader úgy vélekedett, hogy Horvátország felvétele bizonyítja, mennyire előrejutott már az ország a demokratikus átalakulás útján.
    Viktor Juscsenko ukrán elnök győzelemnek nevezte azt a körülményt, hogy a NATO ígéretet tett Ukrajna későbbi befogadására. Akkor is győzelem ez Ukrajna számára, ha a szövetség most nem is volt hajlandó azonnal megadni neki a tagjelölti státust – idézte az Interfax hírügynökség a Bukarestben tartózkodó Juscsenko nyilatkozatát.
    A NATO ígérete világos perspektívát nyit meg Ukrajna előtt a későbbi csatlakozásra – idézte az Interfax Volodimir Ohrizko ukrán külügyminisztert.
    A NATO-tagállamok vezetőinek döntése igazán nem tragédia, hiszen Ukrajna előbb vagy utóbb beléphet a szövetségbe – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk, az ukrán Legfelsőbb Tanács (parlament) elnöke Kijevben, az Interfax-Ukraina hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
    Történelmi áttörésként értékelte Bukarestben tartott sajtóértekezletén Davit Bakradze grúz külügyminiszter a NATO-csúcsnak azt az ígéretét, hogy Grúzia később a szövetség tagjává válhat.
    Macedóniának változatlanul célja a NATO-tagság elnyerése, annak ellenére, hogy Görögország most meghiúsította pályázatának sikerét, az ország nevével kapcsolatos vitára hivatkozva – mondta csütörtökön Antonio Milososzki macedón külügyminiszter. Nagyon sajnálatosnak nevezte, hogy nem az ország tettei alapján bírálták el hazája felvételi kérelmét, hanem a neve alapján.
    Görögország igenis azt kívánja, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság meghívást kapjon a NATO-hoz való csatlakozásra, de ennek feltétele, hogy jószomszédi viszonyt alakítson ki Görögországgal, és találjon vele megoldást a nevével kapcsolatos vitára – jelentette ki csütörtökön Dora Bakojannisz görög külügyminiszter. Kijelentette: meggyőződése, hogy ha Szkopjéban megvan a politikai akarat, megszülethet a megegyezés a volt jugoszláv köztársaság mindkét fél számára elfogadható nevéről. Hangsúlyozta: Görögország nem akar ráerőltetni északi szomszédjára semmilyen nevet, az új név a megegyezés eredménye lesz.

 

Kapcsolódó cikk:

  • Horvátország és Albánia meghívást kapott a NATO-ba
  •