Az ErGo Egyesület Oktatási Szaktestületének közleménye

2011. első félévében az ErGo Egyesület nyerte el pályázat útján a megbízást, hogy a magyarországi Szülőföld Alap (későbbiekben Bethlen Gábor Alap) Oktatási és Szakképzési, illetve Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégiumainak határon túli továbbpályáztatásra szánt támogatásait Erdélyben koordinálja.

Köztudott, hogy a magyarországi támogatási rendszer átalakulóban van. Ennek ellenére, mivel az új rendszer kidolgozása még folyamatban van, az első féléves kiírásnak még az ún. „régi rendszer” alapján kellett megtörténnie.

Mivel továbbpályáztatásról van szó, az elsődleges kiíróval (jelen esetben a Szülőföld Alap) kötött szerződés a legtöbb pontban meghatározza a kiírást (kiírás tartalma, kiírási kritériumok, kiírás szövege, elszámolás szabályzata stb.).

Tény, hogy az ErGo első alkalommal látja el a továbbpályáztatás feladatát, valószínűleg ez az utolsó ilyen jellegű kiírás, és rendkívül kevés idő állt rendelkezésre a lebonyolításhoz. Ennek ellenére, az ErGo megpróbált a lehetőségekhez mérten minőségi változtatásokat eszközölni a folyamatban. Két-három hónap alatt sikerült olyan meghatározó átalakításokat véghezvinni, amelyekhez hasonlóakra (sajnos) az elmúlt több év során nem volt példa. Többek között:

·     a pályázatok beküldését egy új, modern on-line felület támogatta (kiküszöbölve a régebben használt, elavult program olyan hátrányait, mint a telepítés szükségessége, kompatibilitási problémák stb.);

·     ahol lehetett leegyszerűsítettük a beküldéssel és elszámolással járó adminisztratív folyamatot (nem szükséges több aláírás a pályázat beküldéséhez, nem szükséges több nyomtatott példány stb.);

·     pontozási rendszert és elbírálási módszertant dolgoztunk ki (külön, a különböző kiírások specifikumainak megfelelően);

·     az elbírálást elismert szakemberekből álló szakmai kuratórium végezte, a szakmai szempontok érvényesülését megpróbáltuk a lehető legjobban előtérbe helyezni;

·     remélhetőleg sikerült átláthatóbbá tennünk a folyamatot.

Tudjuk, hogy a kiírásnak számos hibája van, és a régi rendszer megkötései, illetve az időhiány miatt nem mindent lehetett változtatni.

Véleményünk szerint az Oktatási és Szakképzési Kollégium kiírása túl átfogó. Nehéz ugyanazzal a „mérleggel” összemérni például egy kutatási programot (ahol a program hatása eredményekben, tudományos publikációkban mérhető) és –mondjuk– egy kézműves oktatótábort (ahol a résztvevők száma, illetve a program indirekt hatása lehet mérvadó) stb. Ilyen körülmények között egy teljesen objektív pontozási rendszer kidolgozása lehetetlen. A jövőre nézve, az objektív elbírálás támogatásának érdekében, az elsődleges kiíróknak javasoljuk, hogy a pályázati kiírások sokkal differenciáltabbak legyenek. A jelenre nézve, a javasolt pontrendszeren belüli szubjektív tényezők hatásának csökkentése érdekében, megpróbáltunk egy elbírálási módszertant elkészíteni, illetve rögzíteni néhány pontozási irányelvet. A jelen dokumentum további részében ezeket szeretnénk röviden ismertetni. A dokumentum végén egy rövid általános összefoglaló található, amelyben megpróbáljuk felsorolni a pályázatokkal kapcsolatos gyakori hibákat, remélve, hogy javaslataink, meglátásaink hasznosak lehetnek a pályázók számára a későbbi kiírások esetében.

1.     Az elbírálás „módszertanának” vázlatos ismertetése

·     Az ErGo Egyesület vezetősége és Oktatási Szaktestülete, konzultálva egyetemi háttérintézmények vezetőivel, kidolgozott egy pontozási rendszert, rögzítette az elbírálási irányelveket. A kuratóriumba külső, elismert szakembereket vontunk be.

·     A pontozási rendszert az elszámolási segédlettel együtt publikussá tettük az ErGo honlapján.

·     Az on-line felületen keresztül összesen 458 pályázat érkezett be az egyesülethez. A beérkezett pályázatok egy ellenőrzési folyamaton mentek át, melynek során az ErGo megbízottjai kiszűrték a hiányos, le nem zárt, súlyos formai hibákat tartalmazó pályázatokat. Ezt követően 262 pályázat maradt az Oktatási Szaktestület esetében (99 pályázat az Önkormányzati Szaktestület esetében). Megjegyzés: ebbe a listába bekerült néhány csak apróbb formai hibát (pl. elgépelt adóazonosító szám stb.) tartalmazó pályázat is. Ezekben az esetekben a kuratórium tagjainak jeleztük a hibákat, rájuk bízva a végső döntést.

·     A helyes pályázatok ezután egy elő-elbírálási, kategorizálási és kivonatolási folyamaton mentek keresztül. Ezt a tevékenységet az ErGo Oktatási Szaktestületének képviselői és a pályáztatás adminisztratív feladataival megbízott személyek végezték. A pályázatok kategóriákba lettek besorolva (kutatási programok, képzési programok, oktatási projektek, rendezvények, működés támogatásának igénylése, eszközbeszerzés támogatásának igénylése, egyéb). A pályázatokról rövid kivonat készült, amely kiegészült az Oktatási Szaktestület rövid véleményezésével.

·     A pontozási rendszert és az elbírálási irányelveket tartalmazó dokumentumot, valamint az elő-elbírálási folyamat során elkészült dokumentumot a pályázatokkal együtt eljuttattuk a kuratórium tagjainak.

·     Az oktatási pályázatokat elbíráló kuratórium tagjai:

o     Elnök: Dr. Simon Károly (ErGo elnök, egyetemi oktató)

o     Kuratóriumi tagok: Dr. Járai-Szabó Ferenc (az ErGo Oktatási Szaktestületének elnöke, egyetemi oktató), Lászlófy Pál István (RMPSZ elnök, a Sapientia Alapítvány kurátora), Dr. Néda Zoltán (az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács elnöke, egyetemi oktató), Dr. Pozsony Ferenc (a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, egyetemi oktató), Dr. Szilágyi Ferenc (egyetemi oktató)

·     A kuratóriumi tagoknak két napos egyéni előkészítési periódus állt rendelkezésükre a kuratóriumi gyűlés előtt. Ezt követően került sor egy egész napos kuratóriumi ülésre, ahol összegzésre kerültek az eredmények. Ezután került sor a döntés véglegesítésére.

2.     Elbírálási irányelvek

Az alábbi irányelvek teljesen összhangban vannak a pontozási rendszerrel, kiegészítve azt, támpontot adnak a szubjektív tényezők hatásának csökkentésére:

·     A részlegesen támogatott pályázatok/projektek esetében a kuratórium dönti el, hogy a költségvetési tételek közül melyik érdemes támogatásra (és melyik nem). A sikeres pályázónak a szerződés aláírásához el kell fogadnia a kuratórium ilyen irányú javaslatait, és, amennyiben ez szükséges, a megfelelő módon módosítania kell a költségvetést.

·     Azokat a pályázatokat (programokat/projekteket) részesítjük előnyben, amelyeknek hatása jelentős, könnyen mérhető, látható (pl. van nyilvánosan látható eredmény: weboldal, publikáció stb.)

·     A rendelkezésre álló keretnek megfelelően, a szervezeti működés (rész)támogatását igénylő pályázatok esetében azokat a nagyobb ernyőszervezeteket részesítjük előnyben, amelyeknek működése stratégiai fontosságú az erdélyi magyarság szempontjából, és amelyek a közelmúltban a megszokottnál kevesebb támogatást kaptak más forrásokból, így jelenlegi szűkösebb kereteik miatt nehéz helyzetbe/veszélybe kerültek.

·     Eszköz jellegű kiadások esetében a megpályázott projekt szempontjából valóban fontos speciális eszközök megvásárlását támogatjuk (pl. speciális hardware valamilyen kutatási projekt megvalósításához). Az általános célú eszközök beszerzését („szükségünk van egy asztali számítógépre/ laptopra/ nyomtatóra stb.” típusú kérések) nem (vagy csak nagyon indokolt esetben) támogatjuk. Egyrészt, az ilyen általános jellegű infrastrukturális fejlesztéseket az intézményeknek önerőből meg kellene tudniuk oldani, ezzel is bizonyítva életképességüket, egyébként megkérdőjeleződik létjogosultságuk. Másrészt, nincs rendszerünk annak ellenőrzésére, hogy az ilyen eszközök valóban helyesen/célirányosan lesznek-e felhasználva (pl. ki és mire fogja használni a laptopot stb.).

·     Személyi jellegű kiadások (fizetések, ösztöndíjak, honoráriumok):

o     Vendégtanárok honoráriumát nem, vagy csak nagyon indokolt esetben támogatjuk. Tudjuk, hogy vannak esetek amikor, erre nagyon nagy szükség lenne (például, vannak humánerőforrás gondokkal küszködő intézmények, ahol nyugalmazott oktatók ingyen tartják az órákat). Ennek ellenére: nincs rendszerünk a keretek megfelelő felhasználásának ellenőrzésére, és a kiosztás valószínűleg nem lenne igazságos (például, az említett nyugalmazott oktatók között vannak olyanok, akik több háttérintézmény aktív munkatársai, vagy jelentős honoráriummal járó vezető pozíciókat töltenek be, miközben fiatal oktatók minimálbér körüli fizetéseket kapnak stb.). Javaslatunk, hogy az ilyen jellegű problémákat az egyes intézmények, a konkrét esetnek megfelelően, más forrásokból, vagy „házon belül” próbálják megoldani (pl. a tantervben szereplő órák megtartását, az intézménynek kötelessége lenne honorálni).

o     A kutatói honoráriumok esetében, figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az ilyen jellegű kiadások fedezésére vannak más források (állami/uniós). Tudjuk, hogy ezek lehívása nehéz, és tudjuk, hogy sok fiatal kutató esetében létfontosságú lenne a helyzet javítása, de a jelen kiírás keretei között sajnos nem tekinthetjük ezt a célt prioritásnak, a keretek szűkössége nem engedi meg ezt.

o     programok/rendezvények esetében előadók honoráriumát nem (vagy csak nagyon indokolt esetben) támogatjuk. Meggyőződésünk, hogy ugyanúgy, ahogy a civil szervezetek felvállalják a szervezéssel járó „társadalmi munkát”, az előadóktól is elvárható az „áldozatvállalás”. Az ErGo Egyesület 9-10 éves szervezői tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy működőképes ez a stratégia.

o     ösztöndíjak esetében a „célzott” ösztöndíjakat részesítjük előnyben (ahol a pályázatban konkrétan meg van határozva a díjazott tevékenysége, és indokolt az ösztöndíj megítélése). Kerüljük az összegek túlzott „elaprózását” (pl. 100 EUR alatti ösztöndíjak).

A pályázatok elbírálása a fenti módszertan alapján, a pontozási rendszernek megfelelően, az irányelveket figyelembe véve történt.

3.     Rövid beszámoló  a pályázatok minőségéről, gyakori hibák

Véleményünk szerint a pályázatokban javasolt programok/projektek nagy része jelentős társadalmi hasznossággal bíró, fontos kezdeményezés. Ennek ellenére, magukat a pályázatokat véve figyelembe, a beérkezett pályázatoknak kevesebb, mint felét tudnánk a „jó” minősítéssel ellátni (ezek között volt néhány nagyon jónak mondható pályázat is). Sajnos, elég sok a „rossz/nagyon rossz” kategóriába sorolható pályázat is.  Az alábbiakban megpróbálunk felsorolni néhány gyakori hibát:

·     Több pályázó nem figyelt eléggé a kiírás szövegére, és olyan projektekre nyújtott be pályázatot, amelyek nem felelnek meg ennek a kiírásnak.

·     Nagyon sok volt az olyan pályázat, amelyik a kötelező mellékleteken kívül nem tartalmazott más projekt-ismertető dokumentumokat. Például, egy program esetében az 1500 karakteres kivonat alapján nem valószínű, hogy következtetni lehet annak hatásfokára. Sok esetben szükséges lett volna egy részletesebb programleírás (javasolt programtervezet, előadók meghatározása, kutatási módszertan rövid ismertetése stb.).

·     Sajnos, több súlyos helyesírási és fogalmazási hibákat tartalmazó pályázat érkezett. Néhány esetben mintha érezhető lett volna egy „úgysem olvassa el senki” típusú hozzáállás.

·     Jellemzőek a figyelmetlenségek. Ezek lehetnek egyszerű elgépelések, vagy (például „copy-paste” módszer következményeiként megjelenő) súlyosabb tévedések (pl. a program részletes leírásában más egyesülettől/alapítványtól igényelnek támogatást).

·     A költségvetések esetében nagyon jellemző, a „kérjük a maximumot, hogy legyen miből vágjanak” típusú hozzáállás. Ennek következményeként sok esetben a költségvetés nem megalapozott, tartalmaz a projekt szempontjából nem releváns tételeket, vagy nem reális összegeket (3000-4000 lejes számítógépek stb.). Ezen kívül a részletes költségvetés sok esetben hibás, vagy nem világos (pl. nem derül ki, hogy pontosan melyik tételek lesznek saját forrásból finanszírozva, és melyik tételek finanszírozására kérnek támogatást). Az önrész a legtöbb esetben kevés, vagy hiányzik.

Kérjük pályázóinkat, hogy a fenti megjegyzéseket, kritikákat ne vegyék rossz néven. Azzal a szándékkal közöltük ezeket, hogy segítségként/tanácsként szolgáljanak a későbbi kiírások esetében.

Bár erre vonatkozó  kimutatásunk még nem készült el, érzékeltük, hogy különbség van a régiók között az „aktivitás” szempontjából. Azoknak a régióknak az esetében, ahonnan több pályázat érkezett be, gratulálni szeretnénk a civil szervezeteknek. A többi régió civil szervezeteit arra szeretnénk kérni, hogy a jövőben „merjenek pályázni”, értelmes, jó programokat kezdeményezni.

4.     Összefoglaló következtetések

Reméljük, hogy egy kis mértékben sikerült hozzájárulnunk a rendszer racionalizálásához, a szakmai szempontok érvényesüléséhez.  Bízunk benne, hogy az elkövetkezőkben is részt veszünk az új rendszer kidolgozásában, a módszerek javításában, és érdemben hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy egy hatékony, jól működő támogatási rendszer alakuljon ki a Kárpát-medencében.

Köszönjük a pályázók bizalmát, az ErGo csapat és a kuratóriumi tagok munkáját, partnereink segítségét. Kérjük azoknak a megértését, akiknek esetében a kiírás, illetve a rendelkezésre álló keret nem tette lehetővé projektjeik támogatását. Reméljük, ez a tény nem befolyásolja aktív szerepvállalásukat, és a közeljövőben megtalálják a megfelelő forrásokat kezdeményezéseik számára.

Nyertes pályázóinknak sok sikert kívánunk, erőt és kitartást a projektek megvalósításához!

A pályázati eredmények: http://www.ergo.org.ro/upload/files/Palyazatok%20-%20Oktatasi%20Szaktestulet.pdf

Dr. Simon Károly –  ErGo elnök

Ilyés Szabolcs –  ErGo ügyvezető igazgató

Címkék: ,