Az erdélyi összefogás példaértékű lehet

Az erdélyi összefogás példaértékű lehet

Kolozsvár – Az RMDSZ elmúlt
hétvégi kilencedik kongresszusán
számos romániai és
magyarországi vezető politikus részt
vett. A PD-L, a PNL, az MSZP és az MDF a
legfelsőbb szinten képviseltette magát.

Lendvai Ildikó MSZP-vezető a
magyarországi baloldal
üdvözletét tolmácsolta. Mint
fogalmazott, tanulni  jött és
“érteni egymást”. Tanulni az
összefogást, mely hiánycikknek
számít az anyaországban, azt a
szívós türelmet, kitartást
és kompromisszum készséget, mely
az RMDSZ-t immár 20 éve
megkerülhetetlenné tette, olyan
szervezetté, mely képes volt egyforma
“közelséget” tartani a magyarországi
pártoktól, és amely
nélkül ma nehezebb lenne magyarnak lenni.
Dávid Ibolya MDF-elnök úgy
vélte: az RMDSZ rendkivül
szívós politikával
érdemelte ki, hogy mostani kongresszusán
a román államfő és a
miniszterelnök is jelen legyen. Érzelmeken
és indulatokon alapuló populista politika
helyett a meggyőzést, az
érvelést, az
ésszerűséget, és az
összefogás kényszerét
választotta, így sikerült egy
másfajta  politikai
kultúrát teremtenie. Németh
Zsolt
Fidesz-alelnök
meglátásában az
összefogásnak a jelentősége
abban áll, hogy minél komolyabb
erdélyi magyar képviseletet lehessen
kialakítani Brüsszelben, azonban a
párbeszédet folytatni kell az
Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
keretei közt. A politikus ugyanakkor arra
hívta fel a figyelmet: az európai
kisebbségek közül lassan az
erdélyi magyarság lesz az utolsó,
mely nem rendelkezik autonómiával.

Összefogással van
esély

Kovács Kálmán SZDSZ-es
országgyűlési képviselő
megitélésében az RMDSZ
integráló képessége
példaértékű, ha pedig a
magyar összefogás egy üzenet az
óhazának is, akkor reméli, hogy a
célszemélyek értik. Crin
Antonescu
, a PNL elnöke kifejtette: ő
maga is kisebbségben érzi magát
Romániában, hiszen az igazság
kisebbségben van, akárcsak azok, akik
jóérzéssel beszélnek
helyénvaló témákról,
értékelik a becsületet és a
hozzáértést. Viorel
Hrebenciuc
, a PSD képviselőházi
frakcióvezetője arra emlékeztette a
jelenlevőket, hogy az elmúlt
másfél évtizedben mennyi
pozitív változás
történt a román-magyar viszony
tekintetében. Míg 1993-ban csupán
a lakosság 5 százaléka tartotta
fontosnak a demokrácia
szempontjából az interetnikai
párbeszédet, addig ez az arány
napjainkban elérte a 80
százalékot. Toró T. Tibor
EMNT-alnök Tőkés
László
püspök,
EP-listavezető üzenetét
tolmácsolta, aki hivatalos elfoglaltsága
miatt nem lehetett jelen. Az egyházfő
levelében többek közt leszögezi:
világossá vált, hogy a
romániai magyarság kisebbségi
sorsából eredően csak
összefogással van esélye
stratégiai céljainak, nevezetesen az
autonómiának a
megvalósítására.

Ciucur Losonczi Antonius


 

Kapcsolódó cikk: