Az EMNT újévi fogadása

Az EMNT újévi fogadása
Január 13-án, vasárnap este a Partiumi Keresztény Egyetem székhelye adott otthont az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett újévi fogadásnak.

 

Ünnepi hangulat uralkodott vasárnap este a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében, ahol az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a korábbi hagyományokat követve újévi fogadást szervezett. Az est házigazdája Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő volt, míg az est díszvendégei Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, valamint dr. Tóth Albert, a Magyar Református Lelkészértekezleti Szövetség elnöke voltak. A fogadás hivatalos programja nem sokkal hét óra után az újévi igei köszöntő beszéddel kezdődött, amelyet Tóth Albert mondott. A felszólaló Mózes V. könyvéből idézett, majd kiemelte azt, hogy Isten amikor megteremtette a világot, szabad akaratot az embernek, márpedig az embereknek úgy kell választaniuk, hogy azzal szolgálják az utánuk következő nemzedékeket. Az ember és a nemzet előtt két alternatíva áll: az életben maradás vagy az átokkal sújtott állapot. „Isten szempontjából az áldás az, amikor kereszténnyé leszel és az maradsz, az átok pedig az, amikor kiszakadsz a kereszténységből. A választás a miénk.” Végezetül dr, Tóth Albert aláhúzta, hogy össze kell fogni a szekularizáció erői ellen, melyet a legnagyobb veszélynek, „minden értéket elherdáló gondolkozásnak” – nevezett, majd ekképpen zárta szavait: „Ne engedjük, hogy elrabolják tőlünk a legnagyobb értékünket, Istenbe vetett hitünket!”

Összegzés

Az est moderátorának, Török Sándornak a köszöntője és Péterfy Lajos színművész rövid műsora után Tőkés László mondott újévi köszöntő beszédet. Először felidézte azoknak az elmúlt évben elhunyt személyiségeknek az emlékét, akik a nagyváradi és bihari magyarság jeles képviselői voltak, majd beszélt az elmúlt évben a helyi magyarság életében fontosnak számító eseményekről. Említést tett arról, hogy az EMNT a tavaly kiállt a délvidéki és a felvidéki magyarok ügye mellett. A továbbiakban felhívta a figyelmet a posztkommunista visszarendeződés veszélyeire „román vonalon és magyar szinten egyaránt”. Tőkés László hangsúlyozta: „akik Istenben bíznak, azoknak minden a javukra van, még Trianon is a javukra lehet az Istenbe vetett hitben”, majd emlékeztetett arra, hogy „húsz évvel ezelőtt az egyházak fokozott közéleti, társadalmi szerepvállalásáról beszélhettünk. Azóta nagymértékben leszerelték egyházainkat, lefegyverezték, megalázasították, márpedig ebbe nem nyugodhatunk bele!” Tőkés László hozzátette, hogy ha a történelmi egyházak nálunk is a nyugati világot fogják követni, „akkor mi is arra a sorsra jutunk, hogy vendéglőket és múzeumokat fognak berendezni templomainkban.” A továbbiakban Tőkés László leszögezte: „Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Mi ebben a szellemben politizálunk”, majd így folytatta beszédét: „Váradi, bihari magyarságunk is megosztott, mint ahogy egész kárpát-medencei magyarságunk megoszlik. De mennél nagyobb a gond, annál nagyobb erőfeszítések kellenek a gondok leküzdésére, tehát nem az a megoldás, hogy abbahagyjuk, hanem éppen ellenkezőleg, töretlen hittel folytatjuk munkánkat.” Végezetül említést tett arról, hogy február 2-tól december 13-ig tart majd az Autonómia Éve sorozat, melynek hivatalos meghirdetésére február 2-án a szatmárnémeti Láncos templomban kerül sor, ahol egy ún. autonómia-csomagot is ismertetnek majd.

Összefogás

A Váradi Dalnokok fellépése után Magdó János főkonzul szólt az egybegyűltekhez, aki beszéde elején három adatra hívta fel a figyelmet: „2012-ben derült ki, hogy az erdélyi magyarság létszáma majdnem pontosan ugyanannyi, mint 1850-ben; 2012-ben kellett szomorúan elkönyvelnünk, hogy az erdélyi magyar politikai megosztottság mélyebb mint valaha, és 2012 végén kellett tudomásul vennünk, hogy az erdélyi magyar önkormányzati és parlamenti képviseletünk aránya alacsonyabb, mint az elmúlt huszonhárom évben bármikor” – márpedig e számadatok által jelzett folyamatok ellen fel kell lépni, hangsúlyozta Magdó János. A főkonzul a továbbiakban kifejtette: „A jogainkért vívott küzdelmeink eredményeit két síkon kell vizsgálni. A mindennapi élet síkja az egyik: épültek-e utak, csatornák, iskolák, javult e gazdasági környezetünk. stb. Az összkép vegyes, de a magyarság parlamenti jelenléte segített abban, hogy legyenek eredmények, és ne történjenek komolyabb visszalépések. Ennél fontosabb azonban egy anyagiakon túl szereplő, számokkal nem leírható sík vizsgálata: hogyan változott az elmúlt huszonhárom évben az erdélyi magyarság belső tartása, lelkiállapota. Az etéren jelentkező témákat kell elsősorban orvosolni. Ne reménykedjünk áttörő sikerekben, az egyedül járható út a lassú, de kitartó építkezés. Meg kell tölteni tartalommal a Wekerle tervet, a Mikó tervet, és kiépíteni az autonómiákat. Ezt csak együtt tehetjük meg, összefogással” – fogalmazott Magdó János. A főkonzul jelezte, hogy közös erőfeszítéssel, alázattal kell ismét megteremtenie az erdélyi magyarságnak az összefogást, mert, mint mondta, „erőből nem lehet bölcs megoldásokat találni, senki sem birtokolja egyedül az igazságot”, majd pedig leszögezte: „a összefogás megtartó erő, és a nemzet szolgálatára magukat elhivatottnak érző emberek ezt sosem téveszthetik szem elől. Egy új kezdet kell, egy belső megújulás, és rengeteg türelem, hisz külön-külön nem megy. Ez saját magunk felemésztésének az útja. A megegyezés hiánya veszélyezteti össznemzeti érdekeinket.” Beszédét két megjegyzéssel zárta főkonzul: „Egy politikus nem tarthat haragot és nem sértődhet meg. Ha így jár el, már nem tehet jó szolgálatokat nemzetének. A másik megjegyzés az, hogy nem szabad arra konklúzióra jutni, hogy csak a másik a hibás.”

A Közjó Szolgálatában

Mint a korábbi években azt már megszokhattuk, az újévi fogadáson kiosztották a Közjó Szolgálatában Díjat, melyet ezúttal az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájának ítéltek oda, az elkötelezett és eredményes munka elismeréseképpen, melyet a magyar állampolgárság honosítási/visszahonosítási eljárás útján történő megszerzése érdekében kifejtett. A laudációt Kavinszky András, a Nagyváradi Magyar Állampolgárok klubjának elnöke mondta el, és Nagy József Barna, a nagyváradi iroda vezetője vette át. Ezt követően Hermán János előadó tanácsos meghirdette a jótékonysági adománygyűjtést a resicabányai szórványmagyarság, ezen belül pedig a helyi magyar óvoda javára, majd Medgyasszai Attila resicabányai lelkipásztor felesége mondott köszönetet azért, hogy a szervezők a szórványban nehéz körülmények között élő magyar közösségre gondoltak. Mint Medgyasszainé fogalmazott, a református óvoda célja az, hogy rávezesse a helyi magyarokat arra, hogy vállalják fel magyarságukat, és nem kevésbé fontos célkitűzésük az, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekek magyarul is megtanuljanak.

Összefogás, kivel?

Az esten Balla Géza ménesi borász mutatta be röviden az újévi fogadásra elhozott borait, végezetül pedig újévi pohárköszöntőt mondott Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. A politikus hangsúlyozta 2013 az első békeév a párt életében, „ez az az év, amikor intézményeket építhetünk” – fogalmazott. Ő is fontosnak nevezte a különböző pátok összefogását stratégiai kérdésekben, de hozzátette, hogy nem lehet együttműködni, összefogni olyanokkal, akik elárulták az autonómia ügyét, korrupciós ügyekbe keveredtek, ezáltal elherdálták a magyar jövőt, és akik Bukarestbe költözve megfeledkeztek a magyarság képviseletéről. A több mint két és fél órás hivatalos program után kezdetét vette a bál, amelyen Márkus Zoltán és zenekara szolgáltatta a muzsikát. Az újévi fogadáson mintegy 5500 lej gyűlt össze a resicabányai magyar óvoda javára.

Pap István