Az emberek otthon érezzék magukat

facebook.com/MACluj/
facebook.com/MACluj/
Kolozsváron, szeptember 21.-én a Szépművészeti Múzeum Tonitza –termében mutatták be a Kolozsvári Kisebbségi Kulturális Chartát, amelyet a kulturális, oktatási intézmények és a kisebbségi közösségek képviselői írtak alá.

Mindennapi életünk egyik igen hatásos megnyilvánulása a civil szervezetek létrejötte, amelyek létüket bizonyító, igen aktív és nagyon hasznos tevékenységeket fejtenek ki. Ennek legfrissebb bizonyítéka a Kolozsvári Kisebbségi Kulturális Charta, amely Európában egyedinek számító dokumentum.

Háromnyelvű Kulturális Charta

Kolozsvár évszázadok óta nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség otthona. Erdély kulturális fővárosaként öröksége európai mércével is kiemelkedő. Az elmúlt években kulturális értékalkotása eredményezte a város állandó megújulását.
A város szellemi nagyságai hisznek abban, hogy ez a nagy múltú kulturális sokszínűség továbbra is egységbe kovácsolja a többnemzetiségű hazai társadalmat.
A Charta megalkotói fontosnak tartják, hogy Kolozsvár jelene az egyéneket, közösségeket megillető egyenlőség és méltóság tiszteletben tartásán alapuljon, hiszen a kultúrák egymásmelletti létezése és kölcsönhatása a demokratikus társadalom alappillére.
A kultúrák közötti párbeszéd ösztönzése, cselekvő kapcsolatának kialakítása hozzájárulhat a demokratikus közösség szellemi gyarapodásához. Ez a folyamat összetartó társadalom létrejöttének és az életminőség növekedésének elengedhetetlen feltétele.
A Szépművészeti Múzeum Tonitza- termében Kolozsvár legfontosabb kulturális, oktatási intézményeinek vezetői és a kisebbségi közösségek képviselői kézjegyűkkel látták el azt a dokumentumot, amely a kultúrák közötti hatékony párbeszéd ösztönzése, aktív kapcsolatoknak kialakítását, fejlesztését teszi lehetővé. A háromnyelvű Charta kiemelt célja, hogy Kolozsvár közösségei között folyamatos párbeszéd legyen, egymás megismerése, megértése kulturális értékeink tisztelete érdekében.

Alapelvek

A felek fontosnak tartják a dokumentumban megfogalmazott alábbi alapelveknek a betartását:
„A közösségek közötti párbeszédben a nyitottságot, egymás kultúrájának megismerését, elismerését és tiszteletben tartását. A párbeszédben való részvétel biztosítását és bátorítását valamennyi közösség tagjai számára. A kultúrák közötti párbeszédben résztvevő közösségek méltóságának, értékeinek tiszteletét.
A rasszizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és az intolerancia minden formájának elutasítását. A konfliktusok megelőzésének, elkerülésének fontosságát, a bizalmatlanság, történelmi és kulturális előítéletek falainak lebontását. A kulturális kreativitás előtérbe helyezését, valamint a művészetek értékközvetítő szerepének megerősítését.”

Charta bemutatása

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelő ügyvezető alelnöke, a Charta kezdeményezője kifejtette, hogy párhuzamos életet élő közösségek lakják Kolozsvárt. Ezen változtatni szeretnének, hogy a kultúrát összeforrt közösségként éljük meg mindannyian. Fontos, hogy folyamatos párbeszéd jöjjön létre a helyi közösségek között. Megteremtsük a kultúrák közötti átjárhatóság lehetőségét.
Az emberek otthon érezzék magukat.
„Támogatjuk, hogy 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen Kolozsvár, de csak abban az esetben, ha ez a Charta tiszteletben tartásával történik.”
Szakáts István, a Charta társszerzője, az AltArt Alapítvány elnöke elmondta, hogy a Kolozsvár Kulturális Fővárosi pályázatának előkészítő csapat tagjaként fogalmazódott meg az a gondolat, dolgozzanak ki ilyen jellegű dokumentumot. Lényegesnek tartja, hogy felkarolják a közösségek kultúráját, az interkulturális párbeszédet. Gyakorlati lépéseket is tesznek, mint például az interkulturális figyelő létrehozását, interkulturális művészeti, oktatási programok kidolgozását, alkalmazását. Párbeszédet kezdeményeznek a közhivatalokkal, intézményekkel, felhívják a figyelmet a kulturális szereplők támogatásának szükségességére.
Lucian Năstasă- Kovács, a Szépművészeti Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a történelem azt bizonyítja, a multikulturalitás nem tűnik el. Erdélyben 5-6 etnikai közösség van. „Ha itthon szeretnénk maradni abban a kísérleti műhelyben, amelyet Erdélynek nevezünk, akkor fontos megtalálni az együttműködés módozatait, megfogalmazzuk az interkulturalitás konkrét lépéseit.” Tanuljunk egymástól, ezáltal szellemileg is gazdagodunk. Lényeg, hogy olyan kulturális rendezvényeket szervezzünk, amelyek mások számára is érthetővé válhatnak.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke hangsúlyozta, a Kolozsvári Magyar Napok sikerének titka, hogy mindenki számára „fogyaszthatóvá” vált.
A város kisebbségi csoportjai bemutathatják, fejleszthetik kulturális kincseiket. Az interkulturalitás jelenti azt a többletet, amelyből mindenki profitál.

A Charta aláírói

Hegedüs Csilla (RMDSZ), Szakáts István (AltArt Alapítvány), Lăcătuş Petru Alin (Kolozsvári Fiatal Romák Polgári Egyesülete), Könczei Csilla (Tranzit Alapítvány), Mihai Măniuţiu (Kolozsvári Nemzeti Színház), Lucian Năstasă- Kovács (Kolozsvári Szépművészeti Múzeum), Rariţa Sbranca (Ecsetgyár Föderáció), Soós Anna (BBTE, rektor-helyettes), Wilfried Schreiber (Kolozsvári Német Demokrata Fórum), Schwartz Róbert (Kolozsvári Zsidó Hitközség), Szép Gyula (Kolozsvári Magyar Opera), Marius Tabacu (Transilvania Állami Filharmónia), Tompa Gábor (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Gergely Balázs (Kincses Kolozsvár Egyesület), Greta Elena ( Kolozsvári Romák Egyesülete), Tonk Márton (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem).
A Kulturális Charta aláírói lehetnek magánszemélyek, kulturális szervezetek és közintézmények- olvasható a Záró-rendelkezésekben.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter