Az ember és társadalma

Az ember és társadalma
Dr. Kiss Ferenc Árpád professzor, nyugalmazott közgazdász zsebbesimuló tudománynépszerűsítő kötetet jelentetett meg, amelyben a jelenlegi gazdasági életünkről elmélkedik, igen eredeti módon.


A több évtizedes, egyetemen kifejtett oktatói tevékenysége érződik. A gazdasági nézeteinek világos, tömör, de érthető megfogalmazása a mindennapi kérdéseinkre világít rá. A 2015-ben kiadott „Az ember és társadalma” című könyvben ezeket boncolgatja érdekfeszítően, bizonyítva, a ma eseményei minden polgárt, kortól, helytől, nemzetiségtől függetlenül érintenek. „Jelenleg a piacgazdaság keretei között élünk, de ez a berendezkedés már teljesítette történelmi hivatását, és át kell, adja helyét egy jobb és igazságosabb rendszernek, amely nem lehet más, mint a közösségek társadalma”.
A könyv azokhoz szól, akik gazdagítani akarják gazdasági kultúrájukat. Nem képletek, grafikonok, bonyolult gazdasági fogalmak meghatározása, gazdasági törvények követelményeinek megfogalmazása alapján magyarázza a társadalmi, gazdasági élet problémáit, hanem a tudományos követelmények szem előtt tartásával, közérthető módon elemzi, több szempontból világítja meg.

A gazdasági élet szakaszai című fejezetben, az őskortól araszolva a középkori feudális világon keresztül, eljutunk a piacgazdaság izgalmakkal teli területének, eseményekben gazdag világának szellemi felszeleteléséhez. Megjelenik a vállalkozó és a munkavállaló. Birkózásuk az anyagiak területén tanulságos, minden korosztálynak, foglalkozásuktól függetlenül.
A nemzetközi vállalatok szerepe világgazdaságban figyelemre méltó. Kezükben tartják a világkereskedelem 80%-át. Olyan országokban telepednek le, ahol a munkaerő olcsó és sok kedvezményben, részesülnek. Ennyiből is rájöhet az olvasó, hogy az anyagi erők birtoklói nem éppen a szerénység fedhetetlen bajnokai. A szerző szemléletesen érzékelteti az országok közötti gazdasági különbségeket. A fejlett és kevésbé fejlett országok közötti szakadék megmaradt. „A leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti jövedelemszint- különbség 1913-ban 1:10, 1950-ben 1:26, 1990-ben 1:40 arányú volt”. A számok önmaguktól beszélnek.

Manapság a világpénz szerepét a dollár és az euró tölti be, ezek a valuták világviszonylatban is képesek megőrizni funkcióikat, ezen kívül a nemzeti pénzek árfolyamait folyamatosan jelzik. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok felügyeletének, a pénz és tőkemozgást akadályozó tényezők felszámolásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Emiatt hozták létre a Nemzetközi Valutaalapot (IMF).

A piacgazdaságban a termelés közvetlen célja nem az ember jóléte, boldogulása, hanem a nyereség, ez a tény meghatározza a szükségletek kiegészítésének minőségét – írja. Ennek a kérdésnek a megoldása a jövő társadalmára hárul.
Elmélet és gyakorlat című fejezetben a gazdaság fejlődésének folyamatait ismerteti meg. Hivatkozik a különböző gazdasági elméletekre. A 17. században fogalmazzák meg a merkantilizmus elméletét. 1776-ban Adam Smith (1723-1790) kidolgozza a „láthatatlan kéz” koncepcióját, mely a piac működéséről szól, vagyis amikor az egyén érdekeit érvényesíti a piacon, akkor a közös érdekek is megvalósulnak. David Ricardo (1772-1823) nevéhez fűződik a munka- értékelmélet kidolgozása. A könyv 27. oldalán megemlíti Karl Marxot (1818-1883) és Friedrich Engelst (1820-1895), akik a klasszikus közgazdászok közé tartóznak.
A szerző kifejti, a nagy gazdasági válság volt az újabb gazdasági elméletek elindítója. Példaként említi J. Maynard Keynest. 1936-ban írt „A foglalkoztatás, a kamat és a pénz” című munkájában megfogalmazta, hogy piac működésébe országos szinten kell beavatkozni. Az évtizedek során más gazdasági elméletek is születtek.

Érdekes a tervgazdaság elemzése. „Nem véletlen, hogy a szocialista államok a gazdasági versenyben a piacgazdasággal szemben lemaradtak… A Kínai Kommunista Párt felismerte a szocialista gazdaság gyengeségeit, hatékonyságának alacsony fokát, gazdasági ösztönzők hiányát stb., és rátért a piacgazdaság útjára, ami hamar meg is hozta a gyümölcsöt.”
A piacgazdaság korlátai- című fejezetben felhívja a figyelmet azokra a kérdésekre, melyek megoldásra várnak, de a piacgazdaság tehetetlen ezekkel szemben. Ilyen például a fenntartható fejlődés tézise. A Földünk éghajlatának megváltozása, vagyis a globális felmelegedés súlyos következményekkel jár. A pazarlás. Olyan fogyasztói termékeket gyártanak, amelyeket, ha elromlanak, nem javítják meg, hanem gyorsan kicserélik.

A korrupció különböző formái a mai világban nagyon elterjedtek. „Az okait felszámolni szinte lehetetlen…”. A kiút című fejezet a jövő társalmának kialakulásáról szól. „ A jövő gazdasága megteremti a gazdaság szakaszainak közvetlen kapcsolatát nemcsak egy gazdasági egység keretein belül, hanem egy vidék, megye, régió és országos szinten is….Ehhez az egész társadalmi berendezkedést szükséges megújítani, és nemcsak egyes részeit foltozni és toldozni.”

A szerző, 85 éves korában, nem rest megkeresni hazánk egyik legigényesebb nyomdáját, az Idea Desing & Print, Kolozsvár. Borítóterv és műszaki szerkesztés Kinda Ágnes Júlia munkája. A szerző nemcsak írásban, de tettekkel is bizonyítani akarja, egy magánkiadásban megjelent munkát méltó köntösben illik, átadni a tisztelt olvasónak.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter